Csődbe ment az utazási iroda? A Magyar Állam is felelős, kártérítést tőle is kérhetsz

Mi a teendő akkor, ha az utazási iroda csődbe megy - fizetésképtelenné válik -, és az utas a befizetett teljes összeget nem kapja vissza? Az utazási irodák rendszerint biztosítással rendelkeznek erre az esetre. Igen ám, de nagyon gyakori az, hogy a bejelentett és a jogszabályok alapján jogos kárigények összege jelentősen meghaladja a vagyoni biztosíték biztosítási összegét, ezért csak a kárigények részbeni megtérítésére kerülhet sor a vonatkozó biztosítási szerződések alapján. 

Az Európai Unió Tanácsának 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelv - továbbiakban: Irányelv - 7. cikke szerint „a szervező és/vagy közvetítő szerződő fél kellő biztosítékra vonatkozó igazolást nyújt arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén a befizetett összeget visszatéríthesse, és a fogyasztót hazaszállíthassa” - mondta el Dr. Cseszlai Ádám.

A Magyar Állam mulasztott

Dr. Cseszlai szerint hazánkban a vonatkozó szabályozást a 213/1996. XII.23. Kormányrendelet biztosítja, azonban ez a rendelet nem felel meg az uniós szabályozás követelményeinek, mivel nem eredményezi azt a hatékony védelmet a fogyasztó számára a fizetésképtelenné váló utazási irodával szemben, amely biztosítja a befizetett összeg teljes visszatérítését.

Mi következik ebből? A Magyar Állam mulasztott, mert nem megfelelően ültette át az uniós szabályozást, így végső soron a fogyasztókat ért kárért felel. És ami fontos, hogy ezt már a magyar bíróságok is megítélték. A prakszisunkban született ítélet szerint a magyar bíróság kötelezte a Magyar Államot, hogy fizesse ki a teljes vagyoni kárt, kamatokkal és a felmerült költségekkel, mert a pervesztes fél fizeti a pernyertes fél költségeit, ideértve az ügyvédi munkadíjat is - tette hozzá az ügyvéd.

Az Uniós szabályhoz képest mi történik hazánkban?

Az utazási irodák a magyar kormányrendelet szabályozása szerint gondoskodnak vagyoni biztosítékról fizetésképtelenné válása esetén. Ez általában biztosítási szerződés megkötésével teljesítik az utazásszervezők. Sok esetben azonban a biztosítási összeg alapvetően a tervezett értékesítési nettó árbevétel adott százalékához igazodik, de minimum az adott vagyoni biztosíték vonatkozásában a jogszabályban meghatározott összeg.  Azonban ez többnyire nem nyújt elegendő fedezetet a fogyasztók részére visszafizetendő teljes összegre, tehát korlátozott.

Nem elég tehát megállapítani, hogy a biztosítéknak mire kell fedezetet nyújtani, hanem megfelelően gondoskodni kell arról is, hogy ez a biztosíték ténylegesen rendelkezésre álljon, és szükség esetén alkalmas legyen arra, hogy abból a fogyasztók valamennyi érintett igénye kielégítést nyerjen - mondta el Dr. Cseszlai.

A biztosíték nagyságára vonatkozóan kidolgozott, és a kormányrendeletben részletezett szempontok tehát összességükben nem vitásan azzal a hatással járhatnak, hogy a biztosíték mértéke nem elégséges a befizetett összegek visszafizetéséhez. Az Irányelv nem megfelelő átültetése folytán a jogellenes magatartás, továbbá az azzal okozati összefüggésben a kár megállapítható, a károkozó pedig a Magyar Állam, mivel súlyosan megsértette az uniós jogot.

Összefoglalva

A kár azzal a jogsértéssel közvetlen összefüggésben keletkezhet, hogy a Magyar Állam az említett Irányelvnek megfelelő nemzeti szabályozást nem fogadott el, hiszen ha megtette volna, akkor az utazási irodáknak jogszabályi rendelkezésen alapuló kötelezettsége keletkezne arra, hogy a befizetett összegek visszatérítésére hatékony biztosítékkal rendelkezzen az esetleges fizetésképtelenségük esetére - tette hozzá az ügyvéd.

• csőd
• utazási iroda
• ügyvéd
• szakértői válasz
• Utazás