Csődbe ment az utazási iroda? A Magyar Állam is felelős, kártérítést tőle is kérhetsz

Mit tegyél, ha te is hoppon maradtál? Dr. Cseszlai Ádám ügyvéd ad jogi tanácsot.

utazás (2)
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Mi a teendő akkor, ha az utazási iroda csődbe megy - fizetésképtelenné válik -, és az utas a befizetett teljes összeget nem kapja vissza? Az utazási irodák rendszerint biztosítással rendelkeznek erre az esetre. Igen ám, de nagyon gyakori az, hogy a bejelentett és a jogszabályok alapján jogos kárigények összege jelentősen meghaladja a vagyoni biztosíték biztosítási összegét, ezért csak a kárigények részbeni megtérítésére kerülhet sor a vonatkozó biztosítási szerződések alapján. 

Az Európai Unió Tanácsának 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelv - továbbiakban: Irányelv - 7. cikke szerint „a szervező és/vagy közvetítő szerződő fél kellő biztosítékra vonatkozó igazolást nyújt arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén a befizetett összeget visszatéríthesse, és a fogyasztót hazaszállíthassa” - mondta el Dr. Cseszlai Ádám.

A Magyar Állam mulasztott

Dr. Cseszlai szerint hazánkban a vonatkozó szabályozást a 213/1996. XII.23. Kormányrendelet biztosítja, azonban ez a rendelet nem felel meg az uniós szabályozás követelményeinek, mivel nem eredményezi azt a hatékony védelmet a fogyasztó számára a fizetésképtelenné váló utazási irodával szemben, amely biztosítja a befizetett összeg teljes visszatérítését.

Mi következik ebből? A Magyar Állam mulasztott, mert nem megfelelően ültette át az uniós szabályozást, így végső soron a fogyasztókat ért kárért felel. És ami fontos, hogy ezt már a magyar bíróságok is megítélték. A prakszisunkban született ítélet szerint a magyar bíróság kötelezte a Magyar Államot, hogy fizesse ki a teljes vagyoni kárt, kamatokkal és a felmerült költségekkel, mert a pervesztes fél fizeti a pernyertes fél költségeit, ideértve az ügyvédi munkadíjat is - tette hozzá az ügyvéd.

Az Uniós szabályhoz képest mi történik hazánkban?

Az utazási irodák a magyar kormányrendelet szabályozása szerint gondoskodnak vagyoni biztosítékról fizetésképtelenné válása esetén. Ez általában biztosítási szerződés megkötésével teljesítik az utazásszervezők. Sok esetben azonban a biztosítási összeg alapvetően a tervezett értékesítési nettó árbevétel adott százalékához igazodik, de minimum az adott vagyoni biztosíték vonatkozásában a jogszabályban meghatározott összeg.  Azonban ez többnyire nem nyújt elegendő fedezetet a fogyasztók részére visszafizetendő teljes összegre, tehát korlátozott.

Nem elég tehát megállapítani, hogy a biztosítéknak mire kell fedezetet nyújtani, hanem megfelelően gondoskodni kell arról is, hogy ez a biztosíték ténylegesen rendelkezésre álljon, és szükség esetén alkalmas legyen arra, hogy abból a fogyasztók valamennyi érintett igénye kielégítést nyerjen - mondta el Dr. Cseszlai.

A biztosíték nagyságára vonatkozóan kidolgozott, és a kormányrendeletben részletezett szempontok tehát összességükben nem vitásan azzal a hatással járhatnak, hogy a biztosíték mértéke nem elégséges a befizetett összegek visszafizetéséhez. Az Irányelv nem megfelelő átültetése folytán a jogellenes magatartás, továbbá az azzal okozati összefüggésben a kár megállapítható, a károkozó pedig a Magyar Állam, mivel súlyosan megsértette az uniós jogot.

Összefoglalva

A kár azzal a jogsértéssel közvetlen összefüggésben keletkezhet, hogy a Magyar Állam az említett Irányelvnek megfelelő nemzeti szabályozást nem fogadott el, hiszen ha megtette volna, akkor az utazási irodáknak jogszabályi rendelkezésen alapuló kötelezettsége keletkezne arra, hogy a befizetett összegek visszatérítésére hatékony biztosítékkal rendelkezzen az esetleges fizetésképtelenségük esetére - tette hozzá az ügyvéd.

Köszönjük a jogi állásfoglalást Dr. Cseszlai Ádám ügyvéd úrnak!

Ezt is szeretjük