Pest megye egyik legszebb falucskáját nem sokan ismerik: a dimbes-dombos Gomba olyan, mint egy mese
Az aprócska, dimbes-dombos Gomba legalább olyan aranyos, mint amire a neve alapján következtethet az ember.

gomba
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az ember olykor nem is sejti, milyen kincsek lapulnak a közvetlen környezetében. Ha utazást, kirándulást tervez, hajlamos távoli célok felé ácsingózni, holott sokszor kiderül, hogy a szomszédságában is felfedezésre váró csodák rejlenek.

Hallottál már például a bájos nevű kis faluról, a Budapesttől mindössze 50 kilométerre található Gombáról? Ha még nem jártál arra, érdemes felvenned a megtekintendők listájára, és egy kellemes sétát tenni a környéken, ugyanis bővelkedik a szépségekben. 

Dimbes-dombos falucska a főváros közelében

A Pest megyében, a Gödöllői-dombság déli részén, Monor szomszédságában elhelyezkedő Gomba apró, ám annál szerethetőbb község. Régi kúriái, dimbes-dombos vidéke, takaros portái miatt könnyen belopja magát a látogató szívébe. A községháza mögött elterülő nagy, zöld parkja, nyugodt tópartja sétára csábít. A fővárosból nem érhető el közvetlenül vonattal, Monorról busszal megközelíthető, ha az ember nem autóval tervezi a kirándulást. Egynapos természetközeli kikapcsolódáshoz tökéletes választás, nem tobzódik a kötelezőnek kikiáltott, kipipálandó látnivalókban, ám annál több kedves részletet tartogat.

A környék már az ősidők óta lakott, évezredekig összefüggő erdőség borította. 1858-ban a Várhegyen bronzkori erődítményrendszer nyomait tárták fel, kő- és csontszerszámok, agyagedények kerültek elő a lelőhelyen. Az Árpád-korban a Gombai család birtokolta, tőlük Zsigmond király vette el hűtlenség miatt, ezt követően többször gazdát cserélt. Középkori, 1426-ban épült templomának romjai a 19. század közepéig még fellelhetőek voltak a református temetőben. Az 1500-as évek közepén a település török uralom alá került, félreeső fekvésének köszönhetően azonban a nagy hadak egy ideig elkerülték.

A 17. századra legnagyobb birtokosává az egyik legrégebbi magyar nemesi családok egyike, a Fáy család vált. A környéket 1703-ban Rákóczi csapatai felszabadították, majd a falut rácok égették fel, de nem telt sok időbe, hogy újra benépesedjen. A község magja a Gomba-patak mellett terült el.

Templomok, kúriák, Kis-Szurdik

Gomba mai központja, főtere a történelmi központtal egybeesik, érdekessége, hogy egy református és egy katolikus templom található itt egymással szemben. A katolikus templom, a Fogolykiváltó Boldogasszony-templom 1928-ban épült, a református templom az 1770-es évekre készült el. A templomok közvetlen közelében található a Fáy András egykori kúriájában működő általános iskola. A magyar reformkor kiemelkedő alakja, az író és politikus férfi a kor nagyjait látta vendégül gombai birtokán, Arany, Kazinczy, Kölcsey és Vörösmarty is megfordult itt. 

A faluban egyébként több kúria is található, amelyek általában kötődnek a Fáy családhoz. Az iskola szomszédságában áll a valaha jobb napokat látott Bárczay-Szemere-Máriássy-kastély, amit valószínűleg a 17. század elején kezdett el építeni a Fáy család barokk stílusban. 1849-ben egy éjszakát itt őrizték a Szent Koronát, az eseményre emlékmű is felhívja a figyelmet a községben.

A cikk az ajánló után folytatódik

A famíliához kapcsolódik a mai községháza épülete, a Scitovszky- vagy Fáy-Kenyeres-kúria is, ami az előbb említettektől szintén sétatávolságra található. Mögötte terül el a jókora Kenyeres-kert, a végében sűrű, árnyas fás rész, illetve tavacska is várja a sétálókat. A Kenyeres-kert ad otthont a legtöbb, Gomba által szervezett szabadtéri rendezvénynek.

A természeti látnivalók sorát gazdagítja a lépcsős, fák tövében húzódó löszmélyút, helyi nevén Kis-Szurdik, valamint a Gomba keleti határában található horgásztó. 

Föld alatti katonai bunker Budapest mellett

A péceli Apácadomb városrésztől néhány kilométerre található Bajtemetés domb a nevét a helyi legenda szerint arról kapta, hogy itt öltek meg és temettek el egy disznópásztort, akit Bajnak hívtak. A geodéziai mérőtoronytól már messziről megismerhető dombtetőn egykor egy szovjet katonai bázis kapott helyet, amelyen elhagyása óta átvette az uralmat a természet.

(Borító- és ajánlókép forrása: Wikipédia/Pasztilla aka Attila Terbócs. Cikken belüli képek forrása: Wikipédia/rlvente, Femina/Járfás Eszter.)

Ezt is szeretjük