A különös temetkezési szokás már 3600 évvel ezelőtt megjelent: függő koporsók borítják a meredek ázsiai hegyoldalt
Több ázsiai országban feltűnnek a sziklafalakon függő koporsók: az ősi szokásban szigorú rend uralkodik.

GettyImages-1269782418
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A világon rengetegféle búcsúztatási és temetkezési szokás létezik vagy létezett a történelem folyamán, melyek egy része kulturális, vallási különbségekre visszavezethető, más részét a kényszer szülte. Ugyanígy a halál utáni eseményeket is másképp képzelik el a világ egyes vallási és népcsoportjai.

Ázsia több országában nyugati szemmel nézve meglehetősen furcsa szokások is övezik az elhunyt és az ittmaradók viszonyát, a búcsúzást és a temetkezést. Az egyik ilyen különös hagyomány egy rég kihalt néphez kapcsolódik, ma már csak a nyomai fedezhetők fel többek között Kína, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes területein, ám azok láttán valószínűleg sokak lába megremegett már. 

Függő koporsók a sziklákon

A kínai emlékek a bó népcsoporthoz köthetők, melynek tagjai hagyományosan fakoporsóban temették el elhunyt hozzátartozóikat. Azokat azonban nem a föld mélyére ásták el, hanem meredek sziklafalakra erősítették. Akadnak térségek, ahol több száz vagy ezer koporsó borítja a hegyoldalakat, ahogy a kínai Szecsuán és Jünnan tartomány völgyeiben is. A legismertebb függő sírhelyek mégsem Kínában, hanem a Fülöp-szigeteki Sagada településen találhatók, a turisták előszeretettel fotózkodnak az előterükben.

A függő koporsós temetkezést részben a kényszer szülte - az adottságok, a természeti katasztrófák, az állatok támadása ellen védettebb volt a koporsó -, ám módját szigorú szabályok határozták meg. A felfelé törő sziklafal a túlvilág felé vezető utat jelképezte az emberek számára, így minél magasabbra helyeztek egy koporsót, az elhunyt lelkét annál közelebb érezték a földöntúlihoz, az istenségükhöz. A legmagasabban levő sziklákra a legnagyobb tiszteletnek örvendő, legtehetősebb személyek kerülhettek.

Tudományos kutatások során Dél-Kínában és Észak-Thaiföldön talált emberi maradványokon teljes genomelemzést végeztek, melyek alapján a vizsgált holttestek 660-2500 évesek lehetnek. Érdekesség, hogy a különböző régiókban előkerülő függő koporsóban eltemetett személyei között genetikai összefüggéseket is találtak. Feltételezik, a dél-kínai szokás eredete mintegy 3600 éves lehet.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bó népcsoport mára teljesen eltűnt, egyes feltételezések szerint a Ming-dinasztia hadserege irtotta ki őket teljesen, ez magyarázatot ad arra is, hogy miért maradt fenn kevés információ a szokást és a sziklák fiainak is nevezett népet illetően. Az is lehetséges elmélet, hogy a népcsoport tagjai egyszerűen asszimilálódtak a helyi többségi népekbe.

Az antropológusok körében máig heves vita zajlik arról is, vajon hogyan sikerült a népnek nehéz súlyú, fából készült koporsók százait felvinnie a magas, meredek sziklákra.

Akad, aki azt feltételezi, állványzat segítette őket az elhelyezésükben, a régészeti feltárások azonban erre nem találtak elegendő bizonyítékot, így valószínűbbnek tűnik, hogy felülről ereszthették le azokat. A rituálét és a nép eltűnését valójában máig rengeteg rejtély övezi, amelyek kiderítése a jövő archeológusainak feladata lesz.

A vikingek temetői

Kísérteties végignézni a viking temető hajórengetegén.

(Borító- és ajánlókép: függő koporsók Kínában, Getty Images, képek a cikkben: Getty Images.)

Ezt is szeretjük