600 szellemhajó fekszik a világ legnagyobb viking temetőjében: így küldték a túlvilágra halottaikat
Kísérteties végignézni a viking temető hajórengetegén.

GettyImages-529667954
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Amikor jobban meg szeretnénk ismerni egy népet, fontos elmerülni temetkezési szokásaikban is, hiszen azok rengeteget mesélnek hiedelmeikről, egymáshoz és a halálhoz való viszonyulásukról.

Az időszámításunk szerint 793 és 1066 között élt vikingeket az emberek többsége harcos, erőszakos népként azonosítja be. Noha ebben van igazság, mégis egy olyan népről van szó, amely nagyra értékelte az életet, tisztelettel viseltetett a halál felé, és gondosan búcsúztatta a halottait.

Így temetkeztek a vikingek

Arról, hogyan temetkeztek a vikingek, az igen kevés írásos emlék alapján, illetve archeológiai leletekből lehet következtetni, amelyeket szerte Európában tártak fel. Utóbbiak közé tartozik egy 600 szellemhajóból álló temető is, melyet Skandinávia legnagyobb viking temetőjeként emlegetnek. A Dániában, Alborgban lévő szellemhajók voltaképpen hajót formáló körvonalban lehelyezett sziklák, amelyekkel az eltemetett nyughelyét vették körül.

A viking mitológia szerint a hajók szimbólumok: a túlvilágra való jutást jelképezik, melyet azonosnak véltek azzal az úttal, melyen keresztül az ember a világra jött. Tehetősebb vikingek esetében olyan is előfordult, hogy a saját hajójába fektetve temették el a holtat. Az egyik legkülönlegesebb, legjobb állapotban maradt viking lelet az úgynevezett Oseberg-hajó. Egy időszámításunk szerint 834 körül élt nőt temettek el benne, aki a hajó mérete és kialakítása alapján igen magas társadalmi ranggal rendelkezhetett.

Nemcsak ilyen temetések voltak a viking kultúrában. A másik módszer a testek elégetése volt, ám ez a módszer is egy hiedelmen alapult.  Úgy gondolták, hogy az égetés során felszabaduló füst segít a léleknek a túlvilágra jutásban.

Ami közös volt

Bárhogyan is került sor a holtak búcsúztatására, bizonyos pontok állandóak voltak a temetkezések során. A  ranghoz illő tiszteletadás, rituálé és speciális dalok kísérték azokat, és az étkezés, valamint az alkoholivás ugyancsak mindig része volt a szertartásoknak.

A cikk az ajánló után folytatódik

A testet új ruhákba öltöztették, melyeket kifejezetten az alkalomra varrtak, és ajándékokat helyeztek el mellette az illető társadalmi státuszának megfelelően. Ezek sokfélék voltak, például fegyverek, ékszerek, de még rabszolgák is. Ami az utóbbiakat illeti, nem mindig hagyományos értelemben vett szolgálókról volt szó. Mivel a viking társadalomban a nők sok esetben szexrabszolgák voltak, őket is kivégezték, és a túlvilágra küldték urukkal.

Ahmad ibn Fadlan, középkori utazó feljegyzései alapján volt egy viking temetés, melyen a holt tiszteletére feláldoztak egy rabszolganőt. Előbb elképesztő mennyiségű alkohol megivására kényszerítették, majd a falu összes férfija megerőszakolta őt. Ezután kikötözték, és a falu matriachája, aki a halál angyalaként érkezett, leszúrta őt. Végül az elhunyt urasággal együtt egy hajóba helyezték a testét, és felgyújtották az egészet.

Ugyan a történet rendkívül brutális, barbár viselkedést ír le a vikingek részéről, de ne feledkezzünk el róla, hogy korukban és kultúrájukban sajnos még egészen másként vélekedtek az emberéletekről, és nem voltak a maiakhoz hasonló emberi jogok sem. A vikingek hiedelmei olyannyira erősek voltak, hogy egy ilyen tett és ártatlan életek kioltása is magától értetődő volt a számukra a cél érdekében. Tény az is, hogy az emberáldozatok általánosan jelen voltak a korai idők és a középkor bizonyos kultúrái esetében is: gondoljunk csak az inkákra, akik gyermekáldozatokat mutattak be isteneik számára!

Három inka gyermekáldozat története

Mintha csak élnének: az inka gyermekáldozatok természetesen mumifikálódtak. Ismerd meg történetüket a következő cikkből!

Ezt is szeretjük