Fotókon az eltemetett város

I. sz. 79. augusztus 24-én a mai Nápoly közelében fekvő római várost, Pompejit romba döntötte a nyolc kilométerrel északkeletebbre fekvő Vezúv kitörése. A hamu és kőeső alá temetett település a következő 1700 évre elveszett, de ma már nagy részét feltárták, és behatóan tanulmányozzák - a kíváncsi turisták pedig az egyik legnépszerűbb olaszországi úti céllá tették.

A várost megfojtó hamueső jóvoltából sok pompeji lakóház és középület maradt fenn használati tárgyaival és dekorációjával együtt az utókornak. Manapság mindez egyedülálló időutazási lehetőséget nyújt a látogatóknak és a történészeknek.

A 20 ezer halott városa

A régészek szerint Pompejit az oscusok, egy közép-itáliai törzs alapította az i. e. 6. században. Miután i. e. 89-ben római kolóniává vált, Pompeji nagy ívű fejlődésen ment át: felépült egy új amfiteátrum, egy központi fürdő, illetve egy vízvezeték, mely a közfürdőket és kutakat éppúgy ellátta, mint a magánházakat. Az i. sz. 1. században 12-20 ezer ember élt Pompejiben, közöttük sok magas rangú római hivatalnok, akik fényűző villákat építettek a városban és környékén.

Mítoszok és erotikus képek

A ma a Világörökség részeként számon tartott pompeji házakat gyakran díszítették szobrokkal, falfestményekkel és finom mozaikokkal. Némelyik alkotás történelmi eseményeket örökít meg, például Nagy Sándor győzelmét Dareiosz perzsa király felett.

Mások görög isteneket és mítoszokat ábrázolnak, például Venust a kagylóhéjban. Sok műalkotás szexuális témájú, többek között egy bordélyház freskója, mely a hirdetés korai formája lehetett. A felfedezésüket követően ezeket az erotikus képeket szemérmesen elrejtették, csupán 2000 óta láthatók.

A világ 15 titokzatos romvárosa

Nézegess képeket!

Elolvasom

A vég kezdete

Egy nem mindennapi élménybeszámoló, ifjabb Plinius munkája alapján a történészek elég sokat tudnak a vulkánkitörés eseményeiről. I. sz. 79-ben az idősebb Plinius, római katona, író és természettudós egy Pompeji közelében állomásozó flotta felett parancsnokolt. Miután látta messziről a kitörés előjeleit, közelebb hajózott unokaöccse, az ifjabb Plinius társaságában. Hamuesőbe kerültek, ahol az idős katonatiszt megfulladt. Unokaöccse később két levélben megírta a kitörés első óráit és nagybátyja halálát Tacitus római történetírónak.

Perzselő felhő konzerválta a várost

A vulkanológusok és a régészek Plinius levelei, illetve a kitörésből származó vulkáni kőzetek tanulmányozása alapján rekonstruálták a történéseket. Ma úgy gondolják, hogy Pompeji egy heves földrengéstől szenvedett súlyos károkat i. sz. 62-ben. 17 ével később még tartottak a helyreállítási munkák, amikor 79. augusztus 20-án és a következő négy napban újabb rengések rázták meg a várost, és a vulkán közelében lévő patakok kiapadtak.

Majd augusztus 24-én, nem sokkal dél után a Vezúv kitört. Az ifjabb Plinius szerint hamufelhő és kövek robbantak ki a levegőbe, elsötétítve a napot. A kutatók szerint a legtöbben túlélték a hamuesőt, és nem sokkal éjfél után a perzselő felhő hője ölhette meg őket - ez mérgező gázok és hamu áradata, mely több mint 100 kilométeres óránkénti sebességgel zúdult le a kráterből. Mindez azonban szinte teljes mértékben konzerválta a várost és halott lakóit.

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat. 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

Ma is hátborzongató látvány

A 19. század folyamán az ásatás már nagy erőkkel haladt előre. Pompeji nyugati felének nagy részét feltárták, és máig itt láthatók a legnagyobb hatású, legérintetlenebb római maradványok. Az eltemetett házakat felülről lefelé fokozatosan tárták fel, így kerültek elő a legdrámaibb leletek. Gipsszel töltötték ki az üregeket, így ma pontos és hátborzongató öntvényt lehet látni a pompeji holttestekről, gyakran a végső rémület is tükröződik arcukon. Bár a város egyharmada még ma is el van temetve, a turisták előtt hosszú ideje nyitva áll.

Kép: hu.wikipedia.org Pompeji szócikke, Lancevortex.

Cikkünk Brenda Rosen Elveszett városok atlasza című könyve alapján készült.

Az Elveszett városok atlasza feleleveníti az ősi mítoszokat, és a legújabb történelmi kutatásokat nyomon követve feltárja a rég letűnt városok lakóinak életét, és megmutatja, hogy az egykor lerombolhatatlannak hitt települések pusztulása milyen tanulságokkal szolgál a ma emberének. A városokat és környezetük kapcsolatát vizsgálva rávilágít, hogyan indít el a természet egy-egy települést a fejlődés útján, és hogyan játszhat közre elpusztításában.

Kiadja a Kossuth Kiadó.
A könyv ára 6800 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

• világörökség
• olaszország
• romváros
• bizarr hely
• európa kincsei
• Utazás