Kis mesefalut rejt a magyar táj: Erdőtelek gyönyörű télen is

Ideális úti cél a természet szerelmeseinek.

Erdőtelek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Budapesttől alig több mint egyórás autóútra fekszik Heves megye eldugott kis községe, Erdőtelek. A békés, természeti kincsekben bővelkedő vidék még a zimankós téli hónapokban is felfedezésre csábít.

Erdőtelek és környéke az Észak-Alföld kedvelt kirándulóhelye, elsősorban szemet gyönyörködtető arborétuma miatt, de a Buttler-kastély és az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület is tökéletes célpont mindazoknak, akik aktív pihenéssel szeretnének feltöltődni. 

Erdőtelek látnivalói

Erdőtelek valóban mesefalu: látnivalói közül a legkiemelkedőbb a semmihez sem fogható természeti környezet. Erdőtelek központjában, a vasútállomástól egy kilométerre fekszik híres arborétuma, mely a hazai cserjék, örökzöldek és fák széles skáláját felvonultatja az ide látogató turisták előtt. 

Az arborétum teljes területe 25,5 hektár, ebből hat hektár egész évben csak arra vár, hogy felfedje növényei varázslatos világát. Bár a nagymagvú tiszafa és a teltvirágú vadgesztenye a tavaszi-nyári időszakban pompázik, azért télen is akad látnivaló: több mint 1200 élőlény közül 3,5 méteres magasságával kiemelkedik Magyarország legnagyobb ezüsttörzsű fenyője, valamint egy nem kevesebb, mint 100 esztendős cukorsüveg fenyő, melyet az ország legidősebbjeként tartanak számon.

A II. világháború után az arborétumot államosították, új tulajdonosai azonban hatalmas pusztítást vittek véghez, melynek következtében a kert kis híján megsemmisült. Csak a csodának, és a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai gyors közbenjárásának köszönhető, hogy a 3 hektárnyi arborétumot két nap alatt természetvédelmi területté nyilvánította az Országos Természetvédelmi Tanács.

Az ország legidősebb és legnagyobb cukorsüveg fenyője
Az ország legidősebb és legnagyobb cukorsüveg fenyője

Téli felfedezőtúra az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Területen

Ha Eger környékén jársz, mindenképp érdemes megtekinteni az erdőtelki arborétumtól nem messze fekvő Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Területet, mely máig őrzi az alföldi növénytársulások élővilágát. Ne gondold, hogy a vidék télen kopár és kietlen, ugyanis ha szerencséd van, találkozhatsz kerecsensolymokkal, ami 2000-ben kiérdemelte az "Év madara" címet. Ezen kívül más is vár rád a fasorokkal tarkított területen, merthogy élnek az égerlápon túzokok is. A pulykaméretű madár többek között kitartó repüléséről, és mintegy 2,5 méteres szárnyfesztávolságáról ismert, 1970 óta pedig fokozottan védett fajnak számít. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A Buttler-kastély építését Buttler János Lajos földesúr kezdte, majd 1845-ben a teljes birtokot felvásárolta Dr. Kovács József, az arborétum megalapítója. Érdekesség, hogy a Buttler család neve máshonnan is ismerős lehet: báró Buttler János például az egri vár parancsnoka volt. Egerben egyébként egy igen híres borászat szintén a Gróf Buttler nevet viseli. A kastély egykoron 11 hektáros területet ölelt fel, melybe a kastélyon kívül egy gyümölcsöskert, egy üvegház és négy hektár gazdasági udvar is beletartozott. Ha szeretnéd megtekinteni a kastélyt, nincs más dolgod, mint előzetesen megbeszélni ezt a település polgármesterével

Balra a kerecsensólyom, jobbra a túzok látható, mellyel Égerlápon is találkozhatsz
Balra a kerecsensólyom, jobbra a túzok látható, mellyel Égerlápon is találkozhatsz

A hanyipusztai Szent Anna-kápolna

Hanyipuszta voltaképp Szent Anna búcsújáróhelye, amit szintén érdemes felkeresned, ha Erdőtelek felé vinne az utad: a pusztában fekvő kápolna megépítése ugyancsak Buttler János nevéhez fűződik, aki az építkezés kezdetén még nem sejthette, hogy Hanyi nemsokára elnéptelenedik. A Szent Anna-kápolna több mint fél évszázadig állt elhagyatottan, majd 1791-ben VI. Pius pápa búcsúkiváltságokban részesítette a kápolnát. Ezt követően 1794-ben Eszterházy Károly egri püspök búcsút ígért azoknak, akik Szent Anna napján elzarándokolnak a kápolnához, és meggyónják bűneiket. 

Immáron több mint kétszáz éve, július 26-án búcsút rendeznek, ahová még messzi földekről is ellátogatnak, hogy leróják tiszteletüket Szent Anna előtt, valamint hazavigyenek néhány szál Szent Anna-virágot, mely a legenda szerint egy éven át védi a házakat a földi katasztrófáktól.

Képek forrása: indafoto.hu/konfartibi, Templomok, országalbum.hu/ Virginia, Hegyeklánya, Huntherr, Juhaszj., kepguru.hu/Csikós István, indafoto.hu/mepisz, wikimedia.org, erdotelek.hu

Ezt is szeretjük