Elképesztő képeken az elsüllyedt erdő

A nagyobb áradások levonulása során gyakran látni víz alá került erdőterületeket, melyek látványa épp olyan furcsa és szívbemarkoló érzéseket kelt, mint a hosszú évtizedek vagy épp évszázadok óta a víz fogságába zárt erdőké. Bár utóbbiak története sem túl vidám - az erdélyi Gyilkos-tó kialakulása során is sokan vesztek oda -, mára titokzatos és borzongató hangulatú turistalátványossá váltak. Közéjük tartozik a kazahsztáni Kaindy-tó is, mely egy véletlennek köszönhetően vált az egykori szovjet tagállam misztikus jelképévé.

Csoda a pusztulásból

A tengerszint felett 2000 méter magasságban és 400 méter hosszan húzódó tó Kazahsztán legpáratlanabb természeti látnivalója, egyúttal az ország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja. Annak oka, hogy a különleges hely még nem tett szert világhírnévre, részben az, hogy viszonylag fiatal képződményről van szó, melynek kialakulása a múlt század elejére tehető, mikor is 1911-ben 7,7-es erősségű földrengés - a Kebin-földrengés - rázta meg az országot.

A tragédia ekkor 450 emberi életet követelt. A földcsuszamlás következtében a Saty település mészkőhegységeiből lezúduló kőrengeteg utat nyitott a beáramló víztömegnek, mely teljes mértékben elárasztotta az ottani fenyveseket.

Mára csak az elmerült fák csúcsai látszanak ki a 30 méter mélységű vízből, elsüllyedt hajók árbocaira emlékeztetve az ideérkező utazókat.

A felszín alatt és felett is varázslatos

A Kaindy-tó nem csupán elképesztő, egyben hátborzongató látványa miatt különleges. Egyedisége mindemellett abban rejlik, hogy az elárasztott fenyőkön egyáltalán nem mutatkoznak meg - még száz év távlatából sem - az esetleges pusztulás jelei. Bár ágaik kissé megereszkedtek, továbbra is ugyanúgy élnek, mint szárazföldi társaik. Részben ezért a búvárkodás szerelmesei körében is népszerű úti cél a titokzatos hely, mely csupán néhány száz kilométerre található Almati városától.

Utazás a Kaindy-tóhoz

A távolságot autóval körülbelül hat óra alatt lehet megtenni. Az időjárási körülményeket is figyelembe véve késő tavasztól kora őszig bármikor érdemes felkeresni a tavat. A parton sétálva gyönyörű kilátás nyílik a Chilik-folyó völgyében fekvő Saty-szurdokra, valamint a Kaindy-szurdokra is.

Az egykori földrengés az állat- és növényvilág természetes ökoszisztémájára semmiféle negatív hatást nem gyakorolt, a vadregényes táj részeként őzeket, szarvasokat, vaddisznókat és egyéb vadon élő állatokat épp úgy látni, mint ritka és védett növényeket.

A víz hőmérséklete meglehetősen hűvös, ezért, illetve az abból kiálló fák veszélye miatt kizárólag profi, tapasztalt úszóknak ajánlott a csobbanás. A merülésnek és a víz alatti sétányok felfedezésének szintén nem szabad egyedül nekivágni.

Almatiból érdemes útnak indulni

Almati, ahonnan könnyen megközelíthető a tó, Kazahsztán korábbi fővárosa, egyben máig legnagyobb városa, mely kihagyhatatlan úti célja a környéknek. A város igen gazdag kulturális látnivalókban, modern építészeti csodákban és múzeumokban, emellett fekvése is páratlan: a rekreációs úti célként is igen népszerű Kok Tobe-hegy bércei adnak festői hátteret Almatinak.

Képek: en.wikipedia.org, Jsx; www.almata.kz; aboutkazakhstan.com/blog.

• tópart
• természeti csoda
• ázsia
• bizarr hely
• világjáró
• erdő
• Utazás