Milyen lesz az élet az emberiség kihalása után? A kutatók elmondták a legvalószínűbb forgatókönyvet

Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor és hogyan.

GettyImages-1165454151
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Gondolkoztál már azon, hogy vajon mi történne a Földdel, ha az emberiség egyszeriben eltűnne a felszínéről? Valószínűleg igen, hiszen napjainkban nemcsak a science fiction művekben kerül előtérbe a kérdés, hanem a tudományos diskurzusokban is.

Rengeteg jele van annak, hogy nem teszünk jót a bolygónak, ijesztő felvételek sora lát napvilágot, amelyek minduntalan az elképesztő méreteket öltő környezetszennyezés rémségeire hívják fel a figyelmet, több-kevesebb sikerrel. Így akaratlanul is sokakban merül fel: vajon nem lenne jobb nélkülünk a Földnek?

A kérdés az, hogy hogyan és mikor

Abban több tudós is egyetért, hogy az emberiség vége elkerülhetetlen, a kérdés szerintük nem az, hogy ez megtörténik-e, sokkal inkább az, hogy mikor, illetve hogy milyen esemény következtében. Míg erre rengeteg teória létezik, az valószínűnek látszik, hogy a Földön az emberiség kihalása után a természet veszi át az irányítást.

GettyImages-585156690
Fotó: denisgo / Getty Images Hungary

Így gondolja többek között Alan Weisman, a 2007-ben megjelent A világ nélkülünk című könyv szerzője is. Bár kevés rá az esély, hogy az összes ember egyszerre, pillanatok leforgása alatt alatt tűnik el a Földről, a különböző gondolatkísérletekben gyakran latolgatják, hogy mi lenne, ha ez mégis így történne.

A természet utat tör

Egy ilyen esetben a feltételezések szerint főleg az emberek irányítása nélkül maradt nagyvárosokban zajlanának le viszonylag gyors és drámai változások. A csapadék és a talajvíz szivattyúzásának hiányában az olyan metropoliszok aluljáróit, mint például London vagy New York, valamivel több mint egy nap alatt árasztaná el a víz a szakértők szerint. Egy idő után a városok alatti víz korrodálná a fémszerkezeteket, amelyek az utakat a föld alatti közlekedési útvonalak felett tartják, azok beomlásával pedig folyók alakulnának ki a városok közepén. Az egymást követő telek során a fagyok megrepesztenék a betont, a repedésekbe különböző magokat hozhatna a szél és a madarak.

GettyImages-171110952
Fotó: Vizerskaya / Getty Images Hungary

Weisman szerint, ha az emberiség pusztulása bekövetkezik, az utcákat 500 éven belül füves területek és erdők lepik majd el. Évszázadok alatt az épületek is jelentős károkat szenvednek az erózió és a keletkező tüzek hatására. Először valószínűleg a modern üveg- és fémszerkezetek semmisülnek majd meg.

Hogy milyen gyorsan hódítja vissza az egyes területeket a természet, az nagyban függ az adott helyszín éghajlatától. Míg a Közel-Kelet sivatagaiban több ezer éves építmények romjai láthatók, a trópusi erdők néhány száz éves városairól már nem mondható el ugyanez.

A cikk az ajánló után folytatódik

De nem minden növényfaj indul burjánzásnak: azok a legveszélyeztetettebbek, amelyek szoros kapcsolatban éltek az emberekkel, és mindez az állatokra is igaz. A jelenleg a népességet tápláló, növényvédő szerekkel, műtrágyákkal gondozott növényeket hamar felváltják majd igénytelenebb elődeik. A rovarok elszaporodása láncreakciót indíthat be a táplálékláncban, a velük táplálkozó fajok is elterjedhetnek, és így tovább.

Mit hagyunk hátra?

A nagymértékű természetszennyezés nyomai nem tűnnek el seperc alatt. Még ha a napokban halna is ki az emberiség, akkor is szeméthegyeket hagyna hátra. Ennek pedig egy jelentős része műanyag, tehát a Homo sapiens után akár évezredekre lesz szükség, hogy lebomoljon.

GettyImages-523382423
Fotó: zeljkosantrac / Getty Images Hungary

Az atomerőművek is maradandó károkat okoznának. A felügyelet nélkül maradt olajfinomítókban, atomerőművekben fellépő hibák nukleáris robbanásokhoz, hatalmas tüzek kialakulásához vezetnének. A csernobili atomkatasztrófa után látható, hogy a sugárzás után az ökoszisztéma nagyjából helyre tud állni, viszont világszerte több száz atomreaktor hűtőfolyadék nélkül hagyása egyelőre beláthatatlan következményekkel járna az élővilágra nézve. Az ipari területeken szivárgó kőolajat a mikrobák évtizedek alatt lebontják, a perzisztens szerves szennyezők ennél jóval több időt vennének igénybe, még az is lehet, hogy az idők végezetéig megmaradnak.

És hogy mi jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára? Valószínűleg saját maga, vagyis a tevékenységének következményei.

Képeken a világ egyik legszennyezettebb városa, a kínai Linfen: lakói folyamatos füstben élnek

Kína tele van festői vidékekkel, melyekkel viszont éles kontrasztban állnak a bányászat és az ipar áldozataivá váló, hatalmasra növekvő nagyvárosok. Linfen négymillió lakosa borzasztóan egészségtelen körülmények között kénytelen élni mindennapjait.

Képeken a világ egyik legszennyezettebb városa, a kínai Linfen: lakói folyamatos füstben élnek

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük