Milyen lesz az élet az emberiség kihalása után? A kutatók elmondták a legvalószínűbb forgatókönyvet

Gondolkoztál már azon, hogy vajon mi történne a Földdel, ha az emberiség egyszeriben eltűnne a felszínéről? Valószínűleg igen, hiszen napjainkban nemcsak a science fiction művekben kerül előtérbe a kérdés, hanem a tudományos diskurzusokban is.

Rengeteg jele van annak, hogy nem teszünk jót a bolygónak, ijesztő felvételek sora lát napvilágot, amelyek minduntalan az elképesztő méreteket öltő környezetszennyezés rémségeire hívják fel a figyelmet, több-kevesebb sikerrel. Így akaratlanul is sokakban merül fel: vajon nem lenne jobb nélkülünk a Földnek?

A kérdés az, hogy hogyan és mikor

Abban több tudós is egyetért, hogy az emberiség vége elkerülhetetlen, a kérdés szerintük nem az, hogy ez megtörténik-e, sokkal inkább az, hogy mikor, illetve hogy milyen esemény következtében. Míg erre rengeteg teória létezik, az valószínűnek látszik, hogy a Földön az emberiség kihalása után a természet veszi át az irányítást.

Így gondolja többek között Alan Weisman, a 2007-ben megjelent A világ nélkülünk című könyv szerzője is. Bár kevés rá az esély, hogy az összes ember egyszerre, pillanatok leforgása alatt alatt tűnik el a Földről, a különböző gondolatkísérletekben gyakran latolgatják, hogy mi lenne, ha ez mégis így történne.

A természet utat tör

Egy ilyen esetben a feltételezések szerint főleg az emberek irányítása nélkül maradt nagyvárosokban zajlanának le viszonylag gyors és drámai változások. A csapadék és a talajvíz szivattyúzásának hiányában az olyan metropoliszok aluljáróit, mint például London vagy New York, valamivel több mint egy nap alatt árasztaná el a víz a szakértők szerint. Egy idő után a városok alatti víz korrodálná a fémszerkezeteket, amelyek az utakat a föld alatti közlekedési útvonalak felett tartják, azok beomlásával pedig folyók alakulnának ki a városok közepén. Az egymást követő telek során a fagyok megrepesztenék a betont, a repedésekbe különböző magokat hozhatna a szél és a madarak.

Weisman szerint, ha az emberiség pusztulása bekövetkezik, az utcákat 500 éven belül füves területek és erdők lepik majd el. Évszázadok alatt az épületek is jelentős károkat szenvednek az erózió és a keletkező tüzek hatására. Először valószínűleg a modern üveg- és fémszerkezetek semmisülnek majd meg.

Hogy milyen gyorsan hódítja vissza az egyes területeket a természet, az nagyban függ az adott helyszín éghajlatától. Míg a Közel-Kelet sivatagaiban több ezer éves építmények romjai láthatók, a trópusi erdők néhány száz éves városairól már nem mondható el ugyanez.

De nem minden növényfaj indul burjánzásnak: azok a legveszélyeztetettebbek, amelyek szoros kapcsolatban éltek az emberekkel, és mindez az állatokra is igaz. A jelenleg a népességet tápláló, növényvédő szerekkel, műtrágyákkal gondozott növényeket hamar felváltják majd igénytelenebb elődeik. A rovarok elszaporodása láncreakciót indíthat be a táplálékláncban, a velük táplálkozó fajok is elterjedhetnek, és így tovább.

Mit hagyunk hátra?

A nagymértékű természetszennyezés nyomai nem tűnnek el seperc alatt. Még ha a napokban halna is ki az emberiség, akkor is szeméthegyeket hagyna hátra. Ennek pedig egy jelentős része műanyag, tehát a Homo sapiens után akár évezredekre lesz szükség, hogy lebomoljon.

Az atomerőművek is maradandó károkat okoznának. A felügyelet nélkül maradt olajfinomítókban, atomerőművekben fellépő hibák nukleáris robbanásokhoz, hatalmas tüzek kialakulásához vezetnének. A csernobili atomkatasztrófa után látható, hogy a sugárzás után az ökoszisztéma nagyjából helyre tud állni, viszont világszerte több száz atomreaktor hűtőfolyadék nélkül hagyása egyelőre beláthatatlan következményekkel járna az élővilágra nézve. Az ipari területeken szivárgó kőolajat a mikrobák évtizedek alatt lebontják, a perzisztens szerves szennyezők ennél jóval több időt vennének igénybe, még az is lehet, hogy az idők végezetéig megmaradnak.

És hogy mi jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára? Valószínűleg saját maga, vagyis a tevékenységének következményei.

Képeken a világ egyik legszennyezettebb városa, a kínai Linfen: lakói folyamatos füstben élnek

Kína tele van festői vidékekkel, melyekkel viszont éles kontrasztban állnak a bányászat és az ipar áldozataivá váló, hatalmasra növekvő nagyvárosok. Linfen négymillió lakosa borzasztóan egészségtelen körülmények között kénytelen élni mindennapjait.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• apokalipszis
• föld
• atomkatasztrófa
• természet
• emberiség
• környezetszennyezés
• Utazás