Döbrönte bájos kis zsáktelepülés a Bittva völgyében: a 280 fős magyar falu a Bakony igazi gyöngyszeme

Az apró Döbrönte takaros főutcáján sorakozó házikói fölött Szarvaskő várának romjai őrködnek. A középkori építmény maradványai büszkén törnek az ég felé, a sziluett jóformán a falu minden pontjáról megcsodálható.

Ottjártunkkor sötét fellegek takarták a napot, de ez mit sem rontott a látványon, sőt talán kissé még drámaibbá is tette azt. Döbrönte remek úti cél lehet, ha Veszprém környékén jár az ember, és ha friss levegőre, hangulatos környékre, kellemes sétára vágyik.

Festői fekvésű kis falu impozáns várrommal

A kis, alig 280 fős falu Veszprém megye nyugati szélén, az Észak-Bakony lankás dombvidékén, Pápától mindössze 14 kilométerre délre helyezkedik el, a Bittva patak völgyében. Lakott területe közúton Ganna felől közelíthető meg. A csendes kis zsáktelepülést igazán festőivé teszi a zöldellő, dimbes-dombos táj.

Régészeti leletek alapján úgy gondolják, hogy a terület már a római korban is lakott volt. Döbrönte neve egy szláv személynévből származik, első ismert említése egy 1330-ban keletkezett oklevélben olvasható. A vidék az Árpád-korban a Csák nemzetség tulajdonában volt, az ugodi vár uradalmához tartozott, amíg az ugodi Csákok utolsó férfi tagja el nem adta a maradék, Károly Róbert által még meghagyott birtokait. A döbröntei birtok Tördemici Fehér Pálhoz került, majd a Himfy család szerezte meg, ami Veszprém megyében igen előkelő helyet foglalt el. A Himfyek tekintélyének megszilárdításában nagy szerepet játszott Himfy Benedek, aki Nagy Lajos király kedves udvari vitézeként, lovagjaként, illetve ispánként tevékenykedett, cserébe pedig értékes birtokadományok ütötték a markát.

Hozzá kötődik a falu felett magasodó vár építése is. Később a család vagyona megcsappant, és még a rablásoktól, fosztogatásoktól sem riadt vissza helyzetének javítása érdekében. Hunyadi Mátyás elkobozta, és Kanizsai Lászlónak adományozta a birtokaikat, de a vár és a döbröntei birtok hamarosan visszakerült hozzájuk, a történelem során még többször gazdát cserélt. Az 1700-as évek második felében a Somogyi család lett a környék legnagyobb birtokosa. Somogyi Miklós német zselléreket telepített be, de nem a korábbi falu helyén, a mai Ódöbröntén, hanem a mai település területén. A német nyelvű, római katolikus vallású lakosság száma folyamatosan emelkedett, egészen a második világháborút követő kitelepítésekig. A ’70-es évek elején Döbröntén üdülőtelep létesült, ami a természetbe vágyók kedvelt célpontja, itt található Pápa turistaháza is.

Döbrönte látnivalói

A bájos kis falu főutcáján jólesik a séta és a nézelődés, a legfontosabb látnivaló egyértelműen Szarvaskő vára, ami egy rövid, kellemes sétával érhető el a központból. Mivel meredek dombon áll, némi szintemelkedésre fel kell készülni. Információs táblák jelzik az utat és tájékoztatnak az építmény történelméről. Fakorlátos lépcsősorral indul a vár felé vezető út, az aljánál játszótér található, ami a kisgyermekes családok számára biztosíthat kikapcsolódást.

Az illatozó vadvirágok övezte kis úton pillantok alatt már fenn is van az ember a romoknál, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a közeli dombokra és a településre is. Ha jó az idő, érdemes egy pokróccal leheveredni a dombtetőn a fűben, élvezni a panorámát és a nyugalmat.

A várat Nagy Lajos király engedélyével Himfy Benedek építtette 1370 körül. Neve eredete is a család címerállatához, a szarvashoz kapcsolódik. A szabálytalan alaprajzú építményből ma a belső torony, a belső és a külső fal romjai, valamint egy egykoron kétemeletes, támpillérekkel, ablakokkal rendelkező épület, valószínűleg palota maradványai láthatók.

A várat a mohácsi csata után megerősíthették, vastag falú rondellát építettek. 1555-ben, amikor Nádasdy Tamás nádorispán összeíratta a dunántúli várakat, Szarvaskő még ép volt, pusztulását feltehetően egy portyázó török csapat okozhatta. Később a lakosság hordhatott el a parlagon heverő kövekből.

A másik népszerű nevezetesség a Fájdalmas Szűz tiszteletére felszentelt kör alaprajzú, kupolás kis római katolikus templom, amit gróf Somogyi János özvegye, Győri Krisztina építtetett, a gannai templom kicsinyített másaként. Az épület Charles Moreau tervei alapján készült, Kornhausel József bécsi építész közreműködésével. A munkálatok 1815-ben fejeződtek be. A kriptában a Somogyi család halottai nyugszanak. 

Az Üdülőtelep irányába is érdemes elsétálni, a Bittva patak felett kedves hidacska ível, az árnyas fák alatt fapadokon pihenhetnek a kirándulók. Döbröntéből indulva remek kirándulások tehetők a Bakonyban, körülbelül egyórányi sétára található az Ödön-forrás.

Mindenképp ajánlott felkeresni a közeli Gannát is, ami többek között a Szent Kereszt Felmagasztalása templomról híres, amelynek altemplomában az Esterházy család mauzóleuma található, itt nyugszik a 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas író, Esterházy Péter is. A templom és a mauzóleum csak előzetes bejelentkezéssel látogatható! Gannáról itt írtunk bővebben. Döbröntén hotel, turistaház és csárda is várja a kirándulókat.

10 mesebeli falu Budapest közelében

Budapesttől egy karnyújtásnyira túralehetőségek garmadája érhető el, akár a Budai-hegység, a Pilis, netán a Dunakanyar is remek úti cél. A természeti látnivalók mellett a környező falvak is valóságos gyöngyszemek.

(Képek forrása: Járfás Eszter/Femina.)

• bakony
• falu
• falusi turizmus
• várrom
• döbrönte
• Utazás