Debrecen botanikus kertje olyan, akár egy ékszerdoboz: termő banánfák és több száz éves ritka fák között sétálhatsz
A hangulatos botanikus kert a város egyik gyöngyszeme.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A hangulatos Debrecen az ország legszebb városai közé tartozik, egyeteme, református nagytemploma, múzeumai, első kőszínháza, a Csokonai Színház és természetvédelmi területe, a Nagyerdő minden évszakban szép látványt nyújtanak, és gondoskodnak a változatos időtöltésről is.
Az attrakciók sorában nem marad el a többitől a nagy múltra visszatekintő, növényritkaságokat őrző Egyetemi Botanikus Kert sem. A növényfajok száma mára meghaladja az 5 ezret. Az egyetem mögött elterülő kert bejárása annak is élmény lehet, aki nem rendelkezik komolyabb botanikai érdeklődéssel és ismeretekkel, egyszerűen csak szép környezetben sétálna, és gyönyörködne a természet szépségeiben.
A gyönyörű Egyetemi Botanikus Kert Debrecenben
Debrecen és a botanika, azaz a növénytan több szálon kapcsolódik, itt írja Méliusz Juhász Péter református lelkész, egyháztudós és botanikus az első magyar orvosi füveskönyvet, a Herbáriumot, valamint itt született Fazekas Mihály, költő és botanikus és a sógora, a szintén botanikus református lelkész, aki a füvészet irányába terelte, Diószegi Mihály. A botanikus kert az ő emléküket is őrzi.
A debreceni botanikus kert 200 évre tekint vissza, elődjét a Déri Múzeum helyén alapították, a Református Kollégium felügyelete alatt állt. A helyét már 1807-ben kijelölték, a természettudományos képzést szolgálta 1844 és 1922 között.
Az egyetem Nagyerdőbe költözésével a korábbi kert eljelentéktelenedett, majd a múzeum felépítése megpecsételte a sorsát. Az új füvészkertet 1928-ban alapították, a város erre a célra egy 17 hektáros, az egyetem épülete mögött, a Nagyerdő területén fekvő területet adományozott.
Az alapítótagok között szerepelt Soó Rezső botanikus, egyetemi tanár. Az ő tevékenysége nyomán számos fejlesztés valósult meg, a tudományos funkció mellett arra is törekedtek, hogy a kert szemet gyönyörködtető legyen. Teleltető, üvegház és tó is kialakításra került. Napjainkban nyaranta a tavon tündérrózsa nyílik.
A botanikus kert tava mellett áll Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály szobra, a híres, 1807-ben megjelent Magyar Füvészkönyv szerzőié. Ők voltak a megálmodói a korábbi, a Református Kollégium botanikai oktatását szolgáló füvészkertnek.
A kert áldozatul esett a II. világháborúnak, 1947-től nagy lendülettel építették újjá. Az '50-es években három üvegház készült, 1975-ben pálmaházat adtak át. Egy évvel később természetvédelmi területté nyilvánították a területet. Az üvegházakat 1986-ban tovább bővítették.
Az üvegházaknak köszönhetően a trópusi gyűjtemény kifejezetten gazdag, a színpompás virágok, trópusi broméliák és orchideák mellett még termő banánfa is szerepel a növények arzenáljában.
A kert kaktusz- és pozsgásgyűjteménye szintén érdeklődésre tarthat számot, amellett, hogy olyan, mintha az ember egy másik kontinensre csöppenne, az is elmondható róla, hogy hihetetlenül változatos, Közép-Európa egyik legnagyobbika.
Az arborétumban tett séta az óriási fák, az öreg kocsányos tölgyek, a cédrusok és a tekintélyt parancsoló örökzöldek árnyékában valódi feltöltődést kínál. Tavasszal és nyáron bájos virágok színesítik a képet, de a látvány ősszel is csodás.
(Képek forrása: Kovács Gabriella/Femina.)
Olvastad már?
OLVASD EL EZT IS!
