Különös helyet jelölt ki a Biblia az Armageddonnak: Megiddó hegye festői látvány
Armageddon, azaz Megiddó hegye nem csak a Bibliában létezik.

megiddo-armageddon
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A világvégét, különösen az ember földi életének végét sokan sok forgatókönyv szerint elképzelték már, és a különböző vallások is eltérően tekintenek a végítélet napjára. A Bibliában a Jelenések könyve tartalmazza az apokalipszis leírását.

Az újszövetségi írás pontos helyszínt is tartalmaz arra vonatkozóan, hol történik meg a jó, az isteni sereg és a „fenevad”, azaz az Antikrisztus gonosz erőinek végső összecsapása: ez az izraeli Megiddó hegye.

Armageddon a Bibliában

Az Armageddon, más néven Megiddó hegye az azonos nevű romváros mellett magasodik, az izraeli Jezréel síkságban. A hely, melyet a harccal együtt gyakran szokás szimbolikusan értelmezni, a való életben is létezik.

Nincs konkrétan megfogalmazva a Szentírásban, hogy kik között zajlana a gonosz és a jó utolsó küzdelme, de a szöveg Isten népét és az Antikrisztust jelöli meg az összecsapás résztvevőinek. Az események során az angyalok Isten haragjának hét csészéjét öntik a földre, melyek betegségeket hoznak az emberekre, a vizeket vérré változtatják, a napnak hatalmat adnak, hogy az embereket tűzzel gyötörje, és más szörnyűségeket mérnek rájuk, ám a sorozatos szenvedések sem elegendők arra, hogy a hitetlenek megbánják gyarlóságukat. A hetedik csészét követi a végső csapás.

A cikk az ajánló után folytatódik

A végítélet értelmezései

A bibliamagyarázók azonban nem értenek egyet az értelmezésben. Míg a történelmi nézőpontot vallók azt mondják, a végső ütközet Jézus és a Sátán követői között zajlik majd, a futurista nézőpont szerint a János apostol által leírt Jelenések könyve egy olyan jövőbeli végítéletről szól, mely egy szó szerinti csatát követ. 

Ezzel szemben például a preterista nézetek a múltba helyezik a történéseket: eszerint az Ószövetség végét, Krisztus isteni tanításainak mintegy kétezer éves győzelmét szimbolizálja. Akadnak olyan nézetek, melyek szerint a sötétség és a fény erői közti küzdelem már elkezdődött.

Megiddó hegye

Megiddó városa ma romjaiban áll, csak az i. e. 4. évezredtől az i. e. 4. századig működött, fénykorában az Egyiptom és Mezopotámia közti kereskedelmi útvonal része volt. A terület már a bronzkorban lakott lehetett, az ókorban több nagy csata is zajlott a területén, többször porig is rombolták, ám rendre újraépült. Az asszírok kivonulása után, Egyiptom alárendelt, vazallus területeként vesztette el jelentőségét. Ezt követően a későbbi történelmi korokban is folytak csatározások a területen.

A virágzó Megiddó felsővárosból, azaz Citadellából és lakónegyedként működő alsóvárosból állhatott a feltárások szerint. Templomok épültek, csarnokos palotáját a görög palotagazdaságok mintájának is tartják.

Armageddon, avagy Megiddó hegye a Kármel-hegyvonulathoz tartozik, melyet ősi kánaáni kultuszhelyként tisztelnek, a hegységhez köthető többek között Illés próféta csodája is. Több ókori bölcs zarándokolt el a területre, szerzetesek lakhelye is volt, itt alakult meg a karmelita rend is. A környéken a romváros mellett több természeti szépség található, így a Megiddó-erdő. A romváros az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

A Sínai-hegy környéke is különleges helyszín

A Biblia fontos helyszíne a Sínai-hegy is, ahol Mózesnek Isten átadta a tízparancsolatot.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük