Itt adta át Isten Mózesnek a tízparancsolatot: a Sínai-hegy ma is különleges hely
A Sínai-hegy az égő csipkebokor és a tízparancsolat átadásának helyszíne is.

sínai hegy egyiptom mózes
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az Egyiptomhoz tartozó, Izraellel határos Sínai-félsziget fontos helyszín az Ószövetség szent könyvében, szorosan kapcsolódva Mózes próféta alakjához.

A félsziget déli részén hegyláncok húzódnak meg, melyek közül talán a legismertebb Hóreb hegye, vagy másképp a Sínai-hegy, melyhez a Biblia több fontos momentuma fűződik.

A Sínai-hegy szerepe a Bibliában

A bibliai Mózes könyve szerint a próféta a Sínai-hegyen látta meg az égő, de sértetlenül maradó csipkebokrot, melynek képében először megtörtént számára az isteni kinyilatkoztatás, amikor még a fáraó elől elmenekült, nomád pásztorként élt a Sínai-sivatagban.

A könyv tanúsága szerint később, mikor Mózes a zsidó népet kivezette Egyiptomból a Kánaán felé, a Vörös-tengeren történt átkelés után itt, a Sínai-hegyen, negyven napos böjtje után kapta meg Istentől két kőtáblán a tízparancsolatot is, mely a zsidó és keresztény vallás legfontosabb erkölcsi szabálygyűjteménye.

A Biblia szerint a Sion-hegy oldalában esett a bálványimádás vétségébe is a vonuló zsidó nép, amikor Mózes a hegyen tartózkodott, és a hosszú várakozás alatt Áron, Mózes testvére a tömegek akarata szerint aranyborjúszobrot emelt, hogy továbbvezesse őket útjukon - a hamis istenimádatnak csak Mózes visszatérte vetett véget. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Ezt követően építették meg az istentiszteleteknek helyszínt adó sátrat és a hordozható frigyládát a tízparancsolat kőtáblájának, melyet a Kánaán földjéig magukkal vittek.

A Sínai-hegy ma

A hegy tehát jelentős szereppel bír a Bibliában, így nem csoda, ha zarándokok tömkelege szeretné egyszer felkeresni a vidéket.

Az oldalában egy kolostor is található, amelyet Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek fel, és egy kápolna helyére építette a 4. században Szent Heléna császárné, akit a hagyomány Jézus keresztjének megtalálójaként, a régészek védőszentjeként ismer. A kolostor ma is felkereshető.

A hegyet egyébként a sínai pusztában élő nomádok is szent helynek tekintették, úgy tartották, maga az Isten lakik ott, így sokan megközelíteni sem merték, és rendszeresen istentiszteleteket tartottak az oldalában.

További érdekesség, hogy egyes kutatók megkérdőjelezték, hogy a bibliai hegy valóban a félszigeten magasodik, és úgy vélték, inkább a mai Izrael területén, a Negev-sivatagban, vagy mások szerint az Akabai-öböl szomszédságában lehet a Mózes könyvében leírt helyszín. Ennek ellenére  a hagyomány Mózes hegyének ma is a Sínai-hegyet tartja.

Bár a zarándokok közül sokan szeretnék terveik közé venni a terület felkeresését, a Konzuli Szolgálat a Sínai-félsziget északi és középső területeit utazásra nem javasolt térségek közé sorolja a fegyveres konfliktusok miatt. Az információik szerint a Sínai-hegy környéke egyelőre nem érintett ebben, és terrorista cselekmény sem zajlott itt, ám biztonságosnak csak a tengerparti üdülőterületek számítanak, mivel azok kiemelt védettséget élveznek.

A Getszemáni-kert a valóságban

Az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival a Getszemáni-kertbe ment virrasztani. A kert ma is létezik, és felkereshető az emberek számára.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük