Ez a 3 legcukibb magyar falunév: viccesek, és aranyosak is

Pajzánnak tűnő vagy vicces nyelvi megoldásokról korábban is beszámoltunk már a magyarországi településnevekkel kapcsolatban. A következő nevek is mulatságosak, ugyanakkor hangzásuknak köszönhetően bájosak is.

Ráadásul a fekvésük is gyönyörű, így tökéletesek egy őszi sétához vagy kiránduláshoz.

Bazsi

Hévíztől 20 kilométerre, Zala és Veszprém megye határán, a Bakony délnyugati részén fekszik a bájos nevű település, határánál húzódik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A régészeti leletek tanúsága szerint a környék már az őskorban és az ókorban is lakott volt, véglegesen pedig a honfoglalás környékén népesedhetett be. Nevét személynévből eredeztetik: bár mai szemmel alighanem mindenkinek a Balázs becézett alakja jut eszébe róla, az 1249-es oklevelekben Bosoy, később, 1409-ben Base néven emlegetik.

A középkorban a falu nem a mai helyén állt, hanem feltehetőleg Szentberek területén, ezt a régi település templomának maradványai bizonyítják. A faluban egyébként a két legfőbb nevezetesség a Nagyboldogasszony római katolikus templom és a Fogadalmi kápolna, de arról is híres, hogy itt született Simon István költő, és Berzsenyi Dániel is itt írta Búcsúzás Kemenesaljától című költeményét.
Mindemellett a falu határában magasodik a híres Tátika-rom is.

Röjtökmuzsaj

A Sopron-Fertődi kistérségben, Soprontól délkeletre, mintegy 30 kilométerre található a különleges nevű község, Röjtökmuzsaj. A település eredetileg két különálló faluként létezett, csak 1928-ban egyesítették Röjtököt és Muzsajt. Előbbit 1265-ben, utóbbit pedig 1232-ben említik először a középkori írásos emlékek.

A lakosság szinte teljes egészében római katolikus vallású, és őrzik is a valláshoz kötődő hagyományokat: a röjtökmuzsaji kegyhelyhez kapcsolódik a Mária-keresés hagyománya, amikor is Kisboldogasszony előestéjén a környéken élők éjszakába nyúló körmeneten vesznek részt, melynek során énekelnek és imádkoznak a Mária-szobornál.

Még egy különleges magyar falu, gyönyörű névvel

Zengővárkony neve, bár nem mondható viccesnek, hangzása révén is magában hordozza a természet szépségeit és a különleges falu csodáit. Nézd meg a videót!

A római katolikus templom épületén túl - mely búcsújáró hely - érdemes megnézni a Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastélyt is, mely korábban a Széchenyiek udvarháza volt. Az épületet 1770 körül a Felsőbüki Nagy-család kastéllyá alakította, majd 1910-ben Hans Mayer bécsújhelyi építész átépítette. Később, 1925 környékén Versegi Nagy Elek az egész kastélyt korszerűsíttette, és a parkot is újjáalakíttatta.

Ököritófülpös

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyközség a Mátészalkai kistérségben, a Szatmári-síkságon fekszik. Ököritó eredetileg egy határrész neve volt, ebből vált településnévvé: olyan helyet jelentett, ahol az ökröket itatták. 1908 és 1950 között Szatmárököritó volt a hivatalos elnevezés a megyére utalva, 1950-ben azonban összevonták a három szomszédos települést, Ököritót, Fülpöst és Mácsát, így született Ököritófülpös.

Az utótag, Fülpös neve egyébként a Philippus személynévből származik, a falu ugyanis a középkorban a Kölcseyekkel rokonságban álló Fülpösi család tulajdona volt. A fülpösiek büszkesége az 1834-ben épült klasszicista református templom, Ököritón pedig 1804-ben építették fel késő barokk stílusban a helyi református templomot.

Képek: www.orszagalbum.hu, gilmur, juhaszj; okoritofulpos.hu. 

Szerinted melyik a legaranyosabb magyar falunév?

• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás