Ahol máig lángol a föld

A Kamcsatka-félsziget a világ egyik legjelentősebb, ma is aktív, tűzhányókkal és sokféle kapcsolódó földtani képződménnyel sűrűn borított vulkáni térsége. A Kamcsatka-félsziget vulkáni képződményeinek többsége hat világörökségi területen csoportosul.

Aktív vulkáni terület

Az aktív vulkánok és gleccserek együttese rendkívül szép, erőtől duzzadó tájat alkot. A vidék egyúttal kivételesen sokszínű állatvilágot rejt, közöttük a lazacfélék világon ismert legváltozatosabb populációjával, valamint a tengeri vidrák, barna medvék és óriás rétisasok kivételes koncentrációjával.

A védett övezet a Kamcsatka-félsziget ősi, legérintetlenebb részeit és a csendes-óceáni, úgynevezett Tűzgyűrűre legjellemzőbb vulkáni területek figyelemre méltó gyűjteményét mutatja be. A vad vidéken máig mozog és lángol a Föld, gyűrődik a kéreg, a bolygó pedig folyamatosan üzeneteket küld arról, hogy a mélyben intenzíven munkálkodik.

A félelmetes Tűzgyűrű

A gyűrű annak a tektonikai folyamatnak a felszíni megnyilvánulása, melynek során a csendes-óceáni szárazföldi kéreglemez évi tíz centimétert megtéve begyűrődik az eurázsiai tábla alá. Kamcsatka területén több mint háromszáz tűzhányó található, melyek közül 29 ma is nagy erejű és aktív.

A világörökségi terület legnagyobb vulkánja a 3528 méter magas Kronot. Emellett a rezervátumban számos meleg és ásványvizű forrás, gejzír, valamint az aktív vulkáni tevékenységgel együtt járó jelenség található.

Ilyen az igazi tundra

A félsziget nyirkos és viszonylag enyhe éghajlatnak örvend, ami buja növénytakarót eredményezett. A vegetáció nyír, vörös- és lucfenyő alkotta hegyvidéki tajgaerdőket, nagy kiterjedésű kövi nyírerdőségeket, az üledékes talajon megtelepedett nyár-, éger- és fűzfákból álló mocsári erdőket, tőzeges, akár 50 kilométer szélességet elérő part menti lápvidékeket, valamint szubalpesi cserjéseket és hegyvidéki tundrát foglal magában.

A térség egyúttal rendkívül sokszínű palearktikus növénytakarót is táplál - közöttük egy sor országosan veszélyeztetett, és legalább 16 olyan faj él itt, mely sehol máshol a világon nem található meg.

Vadak és madarak paradicsoma

A különálló szigetekre jellemző bioföldrajzi adottságokkal is rendelkező Kamcsatka-félsziget állatvilága viszonylag alacsony fajgazdagságú. Egyes fajok ugyanakkor- közöttük a medvék, havasi kecskék, szarvasok, a coboly és a rozsomák - nagy számban fordulnak elő. A figyelemre méltó madárfélék között szerepel az óriás rétisas - a félsziget ad otthont a világon élő populációk 50%-ának -, a rétisas, a szirti sas, a vadász- és a vándorsólyom.

Különleges népcsoportok

Régészeti leletek szerint mintegy 15 ezer éve lakott a félsziget. Az ekkor élt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek föld alatti vájatokban vészelték át a zord telet, melyek egy része ma is látható.

A mai mongoloid őslakosok - aleutok, csukcsok, eszkimók, kamcsadálok és korjákok - elődjei mintegy tízezer éve jelentek meg Kamcsatkán, és immár a vadászás mellett háziállattartással is foglalkoztak. Életmódjuk miatt településeik az egyik legnépszerűbb látnivalót jelentik az ideutazók számára.

Cikkünk az UNESCO Világörökség - Az emberiség kulturális és természeti értékei című könyve alapján készült, mely a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: en.wikipedia.org, Peko; NASA; amazingdata.com.

• világörökség
• természeti csoda
• ázsia
• oroszország
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás