A kis dunai sziget, ami 3 településsel együtt örökre elsüllyedt: Jókai Mórt is Ada Kaleh ihlette Az arany emberben
A főként törökök által lakott festői sziget az 1900-as évek elején kedvelt üdülőhelynek számított.

Ada Kaleh (1)
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az egykor virágzó, a magyar-román-szerb hármas határ közepén fekvő, kicsiny Ada Kaleh szigetét körülbelül fél évszázada nyelte el a Duna, amikor a Vaskapu-szorosban vízerőművet építettek. 

A történelem során számtalanszor gazdát és nevet cserélő, főként törökök lakta föld egyesek szerint Jókai Mórt is megihlette, a 20. század elején pedig még egy különös kolónia is létesült rajta. Napjainkban az egykori utcák és az épületek romjai akkor válnak csak láthatóvá, amikor a Duna áradása miatt leengedik a vizet a gyűjtőből. 

Évszázadokon át küzdöttek érte

Ada Kaleh Orsovától körülbelül három kilométerre helyezkedett el, az al-dunai hajózás fontos ellenőrzőpontja volt. Az 1,72 kilométer hosszú, 4-500 méter széles szigetet már Hérodotosz is említette, a görögök a „vad olajbogyók földjeként” hivatkoztak rá. 1444-ben Hunyadi János földvárral erősítette meg a szigetet a törökök ellen, ezt később erőddé alakították. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel bevette a területet, ám nem sokkal később a Habsburgok visszafoglalták azt.

Az 1699-es karlócai békét követően a sziget ismét az Oszmán Birodalom kezére került, a törökök hadikikötőt alakítottak ki rajta, ekkor kapta az Ada Kaleh nevet, ami erődszigetet vagy szigetvárat jelent. Ezt követően még többször gazdát cserélt az osztrákok és a törökök között. A 18. század első felében újabb erőd épült a közepére. Az 1791-es szisztovói békét követően, ami oszmán fennhatóság alá helyezte a szigetet, elveszítette katonai jelentőségét. Az osztrák-török háborút lezáró 1878-as San Stefanó-i békét követően az Osztrák-Magyar Monarchia szállta meg a szigetet, ám az továbbra is török területnek számított.

1913-ban a Monarchia dr. Medve Zoltán főispán határozott fellépésével annektálta, Krassó-Szörény vármegye igazgatása alá vonta az Új-Orsovaként elnevezett községet. 1916 szeptemberében a román csapatok elfoglalták a szigetet, de a magyar seregek nem sokkal később vissza is vették. Az első világháborút követően Ada Kaleh Romániához került. 

Kedvelt üdülőhellyé vált

A történelem viharaiban hol ide, hol oda tartozó, vegyes lakosságú szigeten élők többnyire földművelésből, dohány- és bortermelésből, horgászatból és csempészetből éltek, termesztettek rózsát, szőlőt és mandulát is, illetve a századforduló környékén már a turizmus is fontos bevételi forrást jelentett. 1873 után, amikor Konstantinápoly már csak az általa kinevezett és négyévente leváltott elöljáró révén szólt bele a terület ügyes-bajos dolgaiba, a lakók különleges jogokat élveztek: mentesültek a katonai szolgálat alól, és a behozott áruk után sem kellett adót vagy vámot fizetniük. A szigeten pezsgő bazár, több török kávéház is működött. A törökök már a 18. század első felében török mecsetté alakították a ferences rendi templomot, 1903-ban pedig minaretet is építettek mellé.

Ada Kaleh bazárja 1912
Fotó: Wikipédia

A jó levegő és a tovább élő hagyományok Bécsről és Budapestről is idecsábították a kirándulókat, néhány utazó le is telepedett itt.

Az 1900-as évek elején a szigetre költözött a bicsérdizmus reforméletmód megalkotója, a pesti születésű, Erdélyben nagy népszerűségnek örvendő Bicsérdy Béla, valamint a felesége, akik kolóniát is létrehoztak a területen. A keleti filozófiákon nyugvó életmódot követők nyers vegetáriánus táplálkozást folytattak, nagy hangsúlyt fektettek a testedzésre is. Ada Kalehen egy valóságos földi paradicsomot kívántak megteremteni. A sziget hírnevét többek között annak köszönheti, hogy egyes feltételezések szerint Jókai Mór róla mintázta Az arany ember című regényében szereplő Senki szigetét.

A cikk az ajánló után folytatódik

A különleges sziget vesztét az 1964 és 1972 között épülő Vaskapu I. erőmű okozta, ami ekkoriban a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozott. A lakosságot kiköltöztették, a felduzzasztott víz Ada Kaleh mellett a régi Orsovát, valamint Nagyzsuppányt, Tuffást és Koromnokot is ellepte. 

A pusztuló Herkulesfürdő története

Herkulesfürdő napjainkban a katasztrófaturisták kedvelt úti célja, pedig a múltban császárok, királyok, főúri méltóságok kedvenc üdülőparadicsoma volt, Ferenc József császár például a kontinens legszebb gyógyfürdőjének nevezte.

(Borító- és ajánlókép forrása: Wikipédia/Közkincs. Képek forrása: Wikipédia/Közkincs, Közkincs.)

Ezt is szeretjük