Halandók nem léphették át kapuját

Az egykor palota, erőd és vallási zarándokhely szerepét betöltő tibeti Potala szikrázó aranytetőivel óriási kastélyként bukkan elő a lhászai páratengerből. Bizonyos fényviszonyok között a lhászai építmény olyan, mintha tetején lángkorona tündökölne.

Város a világ felett

Lhásza, Tibet fővárosa, a világ teteje 3600 méterrel a tengerszint felett, olyan félreeső helyen fekszik, hogy nyugaton még ma is kevesen tudnak létezéséről. A város nyüzsgő bazárja és girbegurba utcácskái felett a távolban, a szent Putuo-hegy ormán ékeskedik a Potala-palota masszív épülettömbje. A Lhásza körüli termékeny síkságot folyó szeli át, a falvakat mocsaras rétek, fűzfaligetek, nyárfasorok, borsó- és árpaföldek szegélyezik, a síkságot hegyek veszik körül, a meredek hágók szinte megközelíthetetlenné teszik a várost.

Ez a titokzatos elzártság egyben Potala vonzerejének egyik forrása is, csak úgy, mint az a tudat, hogy Lhásza egykor zárt, tiltott városnak számított, ahová az istenként tisztelt uralkodóval szemben csupán földi halandónak tartott közemberek alig, idegenek pedig egyáltalán nem léphettek be, sőt, a palota épületét még ennél is kevesebben közelíthették meg.

A Sárkánykirály-tó köveiből épült

Az ősi mészrétegektől fehérlő, aranylón csillogó Potala - a szanszkrit név jelentése: Buddha hegye - a hagyományos tibeti építészet páratlan remeke. A nyugati világtól évszázadokig elzárt, fenséges, hegyre kúszó épületegyüttes 110 méter magas, és egyik végétől a másikig 300 méter hosszú. Magasságát még inkább hangsúlyozza, hogy masszív falai befelé lejtenek, párhuzamos sorokban, ritmikusan elrendezett nagy ablakait pedig feketére lakkozták.

Az építkezéshez szükséges követ a palota mögötti hegyoldalból fejtették. Az így keletkezett óriási gödröt vízzel töltötték fel, és napjainkban Sárkánykirály-tó néven emlegetik.

Az értéke felbecsülhetetlen

A Potala festett galériák, fa- és kőlépcsősorok, valamint gazdagon díszített imatermek labirintusszerű szövevénye, az utóbbiakban mintegy 200 ezer felbecsülhetetlen értékű szobrot őriznek.

Napjainkban múzeum és vallási kegyhely, de eredetileg az ott lakó szerzetesek otthonául, szükségleteik messzemenő figyelembevételével épült. A Fehér palotában kaptak helyet a szerzetesi lakószobák, az irodák, a papnevelde és egy nyomda, ahol a nyomtatást kézi faragású fadúcokkal végezték.

A lámák is itt nyugszanak

Az épületegyüttes vallási központja, ahol ma is végeznek szertartásokat, a Vörös palota. Itt volt a szerzetesek tanácskozóterme, továbbá kápolnák, 10 ezer szentély, valamint a buddhista iratokat őrző hatalmas könyvtárak. A Vörös palota legnagyobb épületében, az Áldozati csarnokban talált végső nyugvóhelyre több dalai láma is, akiknek sóval konzervált, bebalzsamozott földi maradványait pazar díszítésű halotti pagodákban helyezték el.

Az épen fennmaradt nyolc pagoda, más néven sztúpa közül az V. dalai láma szantálfa mauzóleuma a legfenségesebb. A dalai lámák mesés magánkincseit - ünnepi brokátköpenyeket, ősi kínai porcelánokat, zománcműveket, ritka drágaköveket és különleges ékszereket - ma is a Potala páncéltermeiben őrzik.

Egy titokzatos ország lelke

1391-tól az 1951-es kínai megszállásig Tibetet politikai és vallási tekintetben egyaránt a dalai lámák kormányozták, bár ők maguk már 1717 és 1911 között kínai hűbérurak alattvalói voltak. Lhásza volt a központja a lámaizmusnak, a tibeti buddhizmus és a helyi bon vallás sajátos keverékének. A dalai lámák erődpalotája volt a mai Potala.

Amíg a kínaiak meg nem szállták, Tibet volt a világ egyetlen, még létező teokráciája, vagyis olyan államforma, ahol az uralkodó vallási vezető is egy személyben. Potala volt az uralkodó rezidenciája és téli palotája, vallási és világi hatalmának szimbóluma.

Bár isteni lényként tisztelt uralkodóját, akit Buddha megtestesülésének tartanak, mára elűzték, a Potalát ma is varázslatos légkör lengi körül. Van benne valami transzcendens, melynek semmi köze a kövekhez és a habarcshoz: egy titokzatos ország éltető misztériuma.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

• ázsia
• világjáró
• Utazás