Hónapokra elegendő ételt halmoznak fel, és óvóhelyet építenek a föld alá: ezek az emberek az apokalipszisre készülnek

Mindenki retteg valamitől, van, akiket a pókoktól, a betegségektől vagy éppen a bohócoktól tör ki a frász. A félelmek mélyen gyökereznek az ember lelkében, amelyek között egy talán mindannyiunkban közös: a haláltól való iszonyodás. 

Természetesen mindenki másképpen viszonyul a témához, van, akit a biológiai tények nyugtatnak meg, mások a vallásokban vagy a spiritualitásban találják meg a feloldozást. A legtöbben azonban nyugodtan és az elmúlás gondolatával nem különösebben foglalkozva élik a hétköznapjaikat. 

Világvége-hangulat és túlélési stratégiák 

Míg vannak azok az embertársaink, akik nem fogadják el ilyen rezignált nyugalommal az esetleg elmúlás gondolatát, és inkább igyekeznek azt minden lehetséges tervezéssel és óvintézkedéssel kikerülni. A világvége-hangulat egyre fokozódik, amely tulajdonképpen érthető is, hogyha az ember akár csak néhány órára elmélyed a világsajtó legfrissebb híreiben.

Egymást érik a háborús konfliktusok, a világ népességének túlságosan nagy százaléka éhezik és nyomorog, míg a milliárdosok gigantikus vagyonokon ülnek. Valóban nem túl biztató a dolgok jelenlegi állása, azonban pánikolni talán nem szükséges. Mégis vannak, akik azonnali bunkerépítésbe és élelmiszer-halmozásba fognak, hogy az esetleges világvégét, fegyveres inváziót, de akár a zombiapokalipszist is kivédhessék, ha úgy hozná a helyzet. 

Praktikák és tanácsok világvége esetére

A világot ez a kérdés nem most kezdte el érdekelni, a The Guardian 2016-os cikkében Nafeez Ahmed globális válságokat kutató szakértő osztotta meg tanácsait világméretű katasztrófák túlélésére.

Szerinte a következők a legfontosabbak: 

• Ne maradj egyedül! A túlélés kulcsa a közösség, a magányosan elszigetelődő emberek könnyebben válhatnak erőszak célpotjává, míg a közösségi együttműködés oltalmat ad a külső fenyegetésekkel szemben. Minél több ember szerveződik egybe, annál nagyobb az esélye, hogy újra tudnak építeni egy társadalmi rendet. 
• A város egy katasztrófa esetén nem a legbiztonságosabb környezet, az ellátási rendszertől függő embertömegek nagyobb valószínűséggel fordulnak egymás ellen a kezdeti hiányhelyzetben. A vidéki önellátás vagy legalábbis félig önellátás azonban kiállhatja a nehéz helyzetet. De nem szabad túlságosan elvonulni a többi embertől, legjobb, hogyha egy kisváros vagy faluközösség tagja vagy. Fontos a hozzáférés tiszta vízhez, mezőgazdasági területekhez és energiaforrásokhoz.

• A rádiók és a nem internetalapú vagy telefonos kommunikációs eszközök sokat számíthatnak egy globális katasztrófa esetén.
• Ne bízz feltétel nélkül a hatalmi szervekben! Ahmed szerint egy ilyen szélsőséges helyzetben a politika is megváltozik, a rendelkezések együtt járnak az alkotmányos kormányzás felfüggesztésével és a statárium bevezetésével. Szerinte fontos kritikusnak maradni és a kisebb közösségben megbízni, autonómiára törekedni. 
• Készülj hosszú távra! A civilizáció újjáépítése évekig is eltarthat, a túléléshez önellátásra és hosszú távú tervezésre van szükség.

Szélsőséges szerveződések

Juan J. Lopez túlélésoktató, akinek kiterjedt követőtáborát olyan emberek alkotják, akiknek közös félelme, hogy hamarosan bekövetkezik az apokalipszis. Lopez amellett, hogy igyekszik felkészülni a legrosszabbra, tanácsokkal látja el azokat, akik szintén szeretnének megúszni egy esetleges katasztrófát. A legnagyobb veszélyt az ellátórendszer összeomlásában látják, amely nélkül alig pár nap kellene ahhoz, hogy a most ismert társadalmi rendszer szétzilálódjon és az emberek egymásra támadjanak.

A Seneca-effektus elmélete is ezt képezi le, miszerint a rendszerek – különösképpen a társadalmi és szociális intézményeké – lassan fejlődnek ki, azonban sokkal gyorsabban omlanak össze, ha egy váratlan és nagy erejű katasztrófa éri őket. Ez a jelenség különösen érvényes az egészségügyre, mint azt részlegesen megtapasztalhatta az emberiség a Covid-járvány idején. 

Lopez olyan túlélési készségeket tanít, amelyek nem csak globális vészhelyzetek esetén jöhetnek jól. Az Euro News lehetőséget kapott arra, hogy az úgynevezett prepperekkel (felkészülőkkel) videóinterjút készítsenek, amelyben kiderült, hogy rengeteg alapanyagot halmoznak fel titkos raktárakban, amely a közös túlélésüket szolgálja egy esetleges világégés idején. Többek között üzemanyagot, elsősegélykészleteket, konzerveket, száraz élelmiszert, álcázó ruházatot, fegyvereket, lőszert és sugárzás elleni felszerelést rejtenek el. 

Bertrand Vidal szociológus felhívta a figyelmet szélsőséges ideológiai háttérre, amely a prepperek közösségét egybekovácsolja. Ezek a csoportok a tanmese tücsök hősei, akik a saját nézőpontjukból ítélve előrelátóak voltak, míg a hangyák – vagyis az emberiség java része – nem figyeltek az intő jelekre. Ezzel eddig nem is lenne semmi gond, ha Vidal szerint emögött nem húzódna meg egy erős morális határhúzás is, amely azt sugallja, hogy a hangyák tulajdonképpen megérdemlik a sorsukat. 

Ha izgalmasnak találtad a témát, akkor olvasd el a korábbi cikkünket is, amelyben azokat az országokat gyűjtöttük össze, ahol a gazdagok már építik a bunkereket a túléléshez. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• apokalipszis
• világvége
• bunker
• élelmiszer
• válság
• Terasz