Te jól vezetsz? A kutatók szerint ezeken múlik, hogy milyen sofőr vagy

A kutatás eredményéből kiderül, mik a tények, és melyek a sztereotípiák a kelet-európai vezetési szokásokról.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
A kutatás eredményéből kiderül, mik a tények, és melyek a sztereotípiák a kelet-európai vezetési szokásokról.

Magyar, lengyel, bolgár, szlovák és cseh vezetési szokásokat térképezett fel egy tanulmány, melyet a Shell és a londoni Goldsmiths Egyetem közösen végzett. A kelet-közép-európai régió sofőrjei az utolsó hullámban csatlakoztak ahhoz a kutatáshoz, mely 12 országban az életmód és a hangulatváltozás vezetésre gyakorolt hatását vizsgálta. 

Pozsonytól Budapestig, Szófiától Varsóig, Prágától Krakkóig összesen 3500 utat monitoroztak a kelet-közép-európai régióban, világszerte pedig több mint 15 ezret. Az eredmények igencsak meglepőek lehetnek: sokkal több mindent árul el a vezetési stílusunkról az, hogy milyen a hangulatunk és a személyiségünk, mint az, hogy melyik nemhez tartozunk, mi a nemzetiségünk vagy a munkánk.

Az összesítés szerint a bolgár sofőrök a legrátermettebbek, ha a "kezükbe kerül az irányítás" (63/100), őket a csehek követik, a magyarok pedig a középmezőnyben végeztek (57/100). Ingázási időben a szlovákok a listavezetők 52 perccel, a második helyen a magyarok állnak 44 perccel, míg a bolgárok átlagban csupán 29 percet töltenek ebből a célból a volán mögött.

A leghosszabb utat a lengyelek és a szlovákok teszik meg ingázásaik során - 35, illetve 40 km -, míg a magyar sofőrökről elmondható, hogy ők vezetnek a legegyenletesebben, átlagosan 32 km/h sebességgel haladnak. A kutatást felügyelő Dr. Chris Brauer a londoni Goldsmiths Egyetemtől úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére, hogy nincs két egyforma utazás, bizonyos vezetési szokások országokon átívelő hasonlóságokat mutatnak.

Megdőltek a sztereotípiák

"Kutatásaink bizonyították, hogy a kelet-közép-európai régióban élők vezetési szokásait sokkal inkább a személyiségjegyeik, mintsem a nemük, a nemzetiségük vagy a foglalkozásuk határozza meg. A sofőrök kora, családi állapota mind meghatározó tényezők, így például a rutint szerzett és gyermekeiket fuvarozó sofőrök bizonyítottan jobban teljesítenek a volán mögött. Nem így Németországban, ahol azok a sofőrök teljesítettek jobban, akik egyedül ültek az autóban" - nyilatkozta Brauer.

A kutatásban részt vevő nemzetek sofőrjeiről emellett számos más érdekes dolog is kiderült. A lengyelek barátságosak és beszédesek az út alatt, ami elsősorban utastársaik felé szól, de a többi sofőr felé is több figyelmet tanúsítanak, ami biztonságos és élvezetes utat eredményez. A kutatásban a bolgárok bizonyultak a legjobb sofőröknek, akik éberek és határozottak a legrizikósabb helyzetekben is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Az önzetlen és törekvő szlovák sofőrök számtalan sikeres utat tudhatnak magukénak, és biztonságosan szelik a kilométereket. A kutatás alapján a csehek nyitottak és barátságosak, ezért nem csoda, hogy nyitottságuk érzékennyé teszi őket az úton lévő többi sofőrrel szemben is. A magyarok kreatívak és ötletesek, a vezetés egyfajta önkifejezési forma számukra, szeretnek úton lenni, és nagy biztonsággal ülnek a volán mögé.

Ennyi mindentől függ, hogy éppen hogyan vezetünk

A felmérés rávilágított, hogy, ha kicsit szomorkás a hangulatuk, bizonyítottan kevésbé tudnak koncentrálni. Az eredmények szerint, ha a magyarok valamilyen problémával küzdenek, miközben ingáznak a városban, elveszik a vezetés iránt érzett szeretetük, míg, ha kiegyensúlyozottabban ülnek a volán mögé, az utazás zökkenőmentes és biztonságosabb.

Brauer így folytatta: "A kutatás nemcsak arra világít rá, hogy a személyiségünknek, az időjárásnak és a forgalomnak milyen hatása lehet, de azt is megmutatja, hogy vannak olyan külső tényezők, melyeket akár mi is alakíthatunk, ezáltal jobb sofőrökké válhatunk. Így például érdemes odafigyelni arra, hogy folyamatosan hidratáltak legyünk, ne hagyjuk ki az étkezéseket, a hosszú utakat szakítsuk meg kisebb szünetekkel, illetve dobjuk fel az utazást egy jó zenével!"

Érdemes belegondolni, hogy az étkezés nemcsak feltölti a sofőrt energiával, de hatással van arra is, hogyan teljesít az utakon. Ez egy általánosan elfogadott megfigyelés, hiszen a maláj, holland és Fülöp-szigeteki sofőrök is bizonyíthatóan jobban teljesítenek, ha figyelnek arra, hogy mit esznek. Az egészséges táplálkozás mellett a kelet-közép-európai régióban vezetők teljesítményét a kiadós éjszakai pihenés is javítja.

A Hollandiában végzett kutatás kimutatta, hogy a szürke, ködös idő jobb vezetésre sarkall, nem így a többi kelet-közép-európai országban, ahol a rossz időjárás egyenesen arányos a vezetési hibákkal. Az erős széllökések például kifejezetten negatívan hatnak a vezetési teljesítményre, stresszes állapotban pontatlanabbul, bizonytalanabbul vezetnek az emberek.

Fontos a tapasztalat

Általánosságban elmondható, hogy a régióban vezetők hajlamosak előtérbe helyezni a családot, sokszor fuvarozzák hozzátartozóikat vagy a gyerekeiket. Azon utazások alkalmával, amikor valamilyen céllal indulnak útnak a kelet-közép-európai sofőrök, sokkal jobban teljesítenek. Ezzel szemben a németek épp akkor teljesítenek a legjobban az utakon, amikor egyedül szelik a kilométereket.

A kutatás azt is alátámasztotta, hogy minél több vezetői tapasztalattal bír a kelet-közép-európai sofőr, annál magabiztosabb az úton. Ez a tény triviálisnak tűnhet, de elég, ha csak megnézzük a dél-afrikai eredményeket, náluk éppen a rutinosabb sofőrök a stresszesebbek, így hatékonyságuk is alacsonyabb.

10-ből 7 magyar nem áll meg a stoptáblánál: akkor sem, ha már volt balesete

Több millió Michael Knight országa vagyunk egy friss kutatás szerint.

Elolvasom
Ezt is szeretjük