Sokan a magyar Stonehenge-ként emlegetik: a Velencei-hegység ingóköveinek legendái

Ha nem tudná, hogy amit lát, az a valóság, az ember azt hinné, ezeket a köveket valamilyen számítógépes trükkel vagy gondosan elrejtett rögzítésekkel állították a helyükre. Pedig a Velencei-hegység ingókövei nagyon is valósak. 

Misztikusságuk miatt sokan a magyar Stonehenge-ként emlegetik a Pákozd szomszédságában álló sziklákat, melyeket a helyiek el is neveztek: a Kis-cipó, az Oroszlán-szikla, a Kocka-kő, a Pandúr-kő és a Gomba-kő a Sár-hegy oldalában sorakoznak fel, és csábítják titokzatosságukkal a kirándulókat.

Hogyan keletkeztek az ingókövek?

A jókora, mintegy 350 millió éves gránitkövek a józan ésszel ellentétes pozíciókban egyensúlyoznak egymáson. Adódik a kérdés, hogyan kerülhettek egymásra.

Bár születtek már elég elrugaszkodott elképzelések az ingókövek keletkezéséről, létezik teljesen reális magyarázat is erre. A köveket a természet ereje vájta és formálta ilyenné.

Az erózió, azaz a szél, a szél hordta homok és a víz koptató ereje hathatott a sziklákra úgy, hogy elhordta a kövek közül a törmeléket, melyek így különváltak, és azt a hatást keltik, hogy csak egyensúlyoznak egymáson.

Az ingatagnak tűnő sziklák a mai napig is formálódnak. Bár úgy tűnhet, hogy egy szempillantás alatt le tudnának borulni, ennek a veszélye még pár ezer esztendeig nem áll fenn: a leboruláshoz szükséges mennyiséget ugyanis ennyi idő alatt tudná eltüntetni a további erózió.

Legendák az ingókövekről

Misztikusságuknál fogva az ingókövek körül több mendemonda is szövődött. Az egyik szerint a furcsán egyensúlyozó kövek - ahogy sokszor hasonlítják is - a magyar Stonehenge darabjai, és mint a valódi Stonehenge is, az ingókövek is vonzzák a földönkívülieket. Ezt összefüggésbe hozzák a föld alatt állítólag futó energiavonalakkal is, melyeknek, mint mondják, jó hatása van az emberi egészségre és kedélyállapotra. Az ezoterikusok közt is a legtöbbet Aradi Lajos foglalkozott ezzel az elmélettel, aki több hazai UFO-észlelést is magyar hegységekhez, részint a Velencei-hegységhez is kötött.

Egy másik elgondolás azt mondja, hogy a köveket egy ősi, ismeretlen, titokzatos civilizáció helyezhette el, hogy helyet adjon valamilyen vallási vonatkozású szertartások végzésének. Ennek a feltételezésnek művészettörténeti alapjai vannak, ugyanis tudjuk, hogy az ősi civilizációk - így bizonyosan a hazánk területén élt ősi emberközösségek is - a nagyobb sziklákban különleges erőt sejtettek, ezért is használták őket oltárkövekként, dolmenként, azaz ősi síremlékként vagy időmérési, csillagászati célra, mely utóbbi ugyancsak a természeti erők tiszteletével párosuló tevékenység volt akkoriban. Jó példa erre a Stonehenge, mellyel gyakorta hozzák párhuzamba a magyarországi ingóköveket. Noha az UFO-elméletek szórakoztatóak, a geológusok szerint az ingókövek furcsa pozíciójának oka az erózióban keresendő.

Máshol is találni ingókövet Magyarországon

Akik szívesen húznak túrabakancsot, azoknak érdemes ellátogatni a festői szépségű Velencei-hegységhez, és megnézni a pákozdi ingóköveket, illetve ellátogatni a Sukorónál található, magányosan álló ingókőhöz, a Likas-kőhöz is. Ingókő ugyanakkor nemcsak ezen a tájon, de a Balaton környékén is található, így Szentbékkállán is: a szentbékkállai kőtengert, melyről mi is írtunk korábbi cikkünkben, gyógyító helynek tartják.

Titokzatos sziklaházak Tihanyban

A csendes, zegzugos hely egykor remetelak volt: a sziklába vájt lakokat ma is érdeklődéssel látogatják a turisták.

• velencei hegység ingókövei
• ingókő
• velencei hegység
• érdekes geológiai képződmény
• magyarországi kirándulóhelyek
• hegység
• Terasz