Változtak a szokások: erre megy el a magyarok pénze
Keveset költünk, jönnek fel a saját márkás termékek, és kevesebb az autós vásárlás.
A magyar háztartások élelmiszerre és háztartási vegyi árura közel 1 330 milliárd forintot költöttek 2012 első félévében, ami 0,5%-os növekedést, gyakorlatilag stagnálást jelent az előző év azonos időszakához képest - közölte a GfK Hungária szerdán az MTI-vel.
Nagyon mennek a saját márkás termékek
Az élelmiszerárak ugyanebben az időszakban közel 6%-kal emelkedtek, így a piac értékben mért stabilitása a megvásárolt mennyiség csökkenését jelenti - fűzte hozzá a piackutató intézet.
A vásárlói viselkedés további racionalizálása számos területen érzékelhető: a saját márkás termékek vásárlásai például emelkedő arányt mutatnak, míg kényelmi termékeket és élvezeti cikkeket kevesebben vásároltak az idén az első félévben, mint egy évvel korábban.
A benzinár nem tett jót a városon kívüli hipermarketeknek
Megfigyelhető az is, hogy a benzinárak emelkedése jellemzően a városszélen épült, leginkább autóval megközelíthető hipermarketek forgalmának alakulását érintette, és általában is csökkent az autóval végrehajtott bevásárlások aránya.
A bolttípusok közül egyedül a diszkontok tudták némileg növelni részesedésüket a teljes forgalomból, de jelentős változás nem történt az egyes csatornák piaci részesedéseiben.
Vásárlói bázisát egyik kereskedelmi csatorna sem tudta bővíteni. A forgalmat így a vásárlási intenzitás, azaz az adott bolttípus egy vásárlójára jutó átlagos napi fogyasztásicikk-költése, és ezen belül is a nagyobb kosárérték hajtja - állapítja meg a felmérés.
2383 forintot költünk
A GfK adatai szerint az egy háztartásra eső boltlátogatások száma 140-re csökkent az idén az első félévben a 2011. első félévi 146-ról, azaz 4,2%-kal kisebb a vásárlási gyakoriság. Az átlagos vásárlásonkénti költés egy év alatt 4,3%-kal nőtt, 2284 forintról 2383 forintra.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- vásárlás
- spórolás