Mi volt a kormány legrosszabb húzása?

A parlamenti választásokat megelőző évben, 2013-ban különösen sok változás történt. Új arcok és pártok jelentek meg, de régi ismerősök is újra felbukkantak a színen.

Az első legfontosabb és legnagyobb változás, ami idén bekövetkezett, az az alaptörvény negyedik módosításának hatályba lépése volt április 1-jén. Az országgyűlés márciusban fogadta el a 22 cikkből álló változtatást. Az alaptörvény negyedik módosítását az államfő, Áder János írta alá. Korábban civil szervezetek és diákok is sorozatosan demonstrációkat szerveztek, hogy kifejezzék ellenérzésüket, hiszen az előbbiek szerint a változások sértik a jogállamiságot, az utóbbiak pedig a hallgatói szerződés ellen tiltakoztak.

Személyi változások a kormányban

A korábbi nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György március 4-én került a Magyar Nemzeti Bank élére, ezzel leváltva Simor András korábbi jegybankelnököt. A Nemzetgazdasági Minisztérium élére így Varga Mihály került.

2013 februárja óta Hoffmann Rózsa a köznevelésért felelős államtitkár, ezzel lefokozták korábbi pozíciójához képest, ugyanis Hoffmann volt 2010-től az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára. Hoffmann Rózsa után az ELTE korábbi rektorát, Klinghammer Istvánt nevezték ki felsőoktatási államtitkárnak.

A volt fideszes frakcióvezető, Lázár János nem elég, hogy 2012-től a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, de 2013. szeptember 28-tól a Fidesz alelnökének is kinevezték. 

Régi arcok új szerepben

Kora tavasszal párttá alakult a Bajnai Gordon exkormányfő fémjelezte Együtt 2014, amely azóta - a szocialista párttal aláírt megállapodás révén - az egyik legjelentősebb politikai erővé nőtte ki magát.

A formációt a Bajnai vezette Haza és Haladás Egyesület, a Magyar Szolidaritás Mozgalom és a Milla Egyesület, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoportból kinőtt mozgalom alkotja.

Párbeszéd Magyarországért - PM - néven pártot alapítottak a Lehet Más a Politikából - LMP - kivált politikusok is, akik a Bajnai-féle alakulattal fogtak össze a kormányváltás reményében. A szétválás után egyébként az LMP-é lett az első női többségű parlamenti frakció Magyarországon. A sokat hangoztatott összefogás egyébként nem nagyon megy a baloldali ellenzéknek, eddig csak a már említett MSZP és az Együtt-PM tudott megállapodni, de ők is csak arról, hogy egymás ellen nem indítanak jelölteket az egyes választókörzetekben. Sem közös lista, sem közös kormányfőjelölt nincs, és kihagytak a megállapodásból számos kisebb pártot, amelyek összesített támogatottsága azért számíthatna 2014-ben.

Jelen állás szerint az Együtt-PM szavazótáborával összemérhető erejű, jelenleg is a parlamentben lévő, szintén baloldali Demokratikus Koalíció például ajánlkozása ellenére nincs benne az összefogásban. Igaz, ennek vezetője a bukott miniszterelnökként számon tartott Gyurcsány Ferenc, akinek megosztó személye lehet, hogy több szavazót visz, mint amennyit hoz. 

De nem állapodtak meg az LMP-vel vagy az "ősliberális" Fodor Gábor minipártjával, a Magyar Liberális Párttal, illetve a lassan politikai celebnek számító Bokros Lajos formációjával, a Modern Magyarországgal sem.

Kép forrása: MTI, Koszticsák Szilárd

• fidesz
• gyurcsány ferenc
• matolcsy györgy
• alkotmány
• bajnai gordon
• belföld
• hoffmann rózsa
• új alaptörvény
• varga mihály
• nemzetgazdasági minisztérium
• bokros lajos
• együtt 2014 mozgalom
• demokratikus koalíció
• Együtt-PM
• magyar nemzeti bank
• jegybankelnök
• Terasz