Részeg ember nem szavazhat!
Hogy választunk vasárnap?
Szigorú szabályok vonatkoznak a szavazóbizottság tagjaira és a szavazás menetére.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Amikor négyévente országgyűlési választásokra került sor, az ember jó esetben él a jogával, és elmegy szavazni. Majd az eredmény alakulását is követi, ha mást nem, a végeredményre vet egy pillantást.

A beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése

Sokaknak nem ér itt véget a folyamat. A szavazatszámlálóknak ugyanis meglehetősen kemény napjuk van ilyenkor. De mik is a legfontosabb szabályok, mi a munkájuk menete, illetve miket kell figyelembe vennie a bizottságnak, hogy ne legyen fennakadás?

A szavazatszámláló bizottság először is köteles a személyazonosságot és a lakcímet ellenőrizni, majd lepecsételve kiosztja a szavazónak a szavazólapokat. A szavazó mindenképpen a szavazófülkébe vonulva kell, hogy leadja a voksát, de nem kötelezhető annak használatára. Ezek után a szavazatok az urnába kerülnek. A látássérült választópolgároknak előzetes bejelentés után van lehetőségük önállóan szavazni Braille-írásos szavazólapokon.

Abban az esetben, ha az urnába dobás előtt a szavazó jelzi, hogy elrontotta a szavazólapot, akkor arra a bizottság tagja rányomja a rontott pecsétet, bevonja a szavazatot, majd egy külön erre a célra szolgáló borítékba helyezi, és ad egy másik szavazólapot a választónak.

Aki nem szavazhat

Nem szavazhat az az állampolgár, aki nem tudja azonosítani a személyazonosságát vagy a lakcímét. Akkor sem, ha nem szerepel a névjegyzékben, már aláírta a névjegyzéket, vagy ha megtagadta a névjegyzék aláírását.

A szavazatszámláló bizottság tagja felelős a rend fenntartásáért a szavazóhelyiségben. Rendkívüli esetnek tekinthető minden olyan cselekmény vagy történés, ami a választás szabadságát és titkosságát, valamint lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen például, ha mentőt kell hívni a választóhoz vagy a bizottság tagjához, haláleset történik, bombariadó, tűz vagy áramszünet esetén, de akkor is, ha bántalmazzák a szavazatszámlálót, vagy éppen egymással verekszenek a választópolgárok.

Továbbá, ha kábítószer vagy alkohol hatása alatt álló személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban vagy inzultálja a bizottság tagjait, ha rendbontó személyek felborítják vagy megrongálják a szavazófülkét vagy egyéb berendezést. Van, hogy a bizottság tagja el tudja hárítani a problémát, de akadnak olyan rendkívüli események, amelyek a szavazás folytatását veszélyeztetik. Ilyen eset például, ha a bizottság létszáma három fő alá csökken, ha bombariadó vagy haláleset történik. Ezekben az esetekben fel kell függeszteni a szavazást, és az iratokat és az urnákat zárolni kell.

A bizottság tagjaira vonatkozó szabályok

A bizottság tagjai csak a választási iroda által adott tollakat használhatják, reggel hat óra és a szavazás lezárása között a választási irodától kapott iratokat és tollakat kivéve nem használhatnak adatrögzítésre és továbbításra alkalmas eszközt, telefont például csak a szavazóhelyiségen kívül használhatnak. Ha a fentieket a bizottság tagja megszegik, az súlyos törvénysértésnek számít. Ezen kívül a tagok nem befolyásolhatják a szavazókat, még az öltözékükkel vagy kiegészítőkkel sem.

Levélszavazatok feldolgozásának főpróbája

A szavazatszámláló bizottság a szavazást este hét órakor zárja le, ezzel egy időben a szavazóhelyiséget is le kell zárni. Az este hét óráig a szavazásra szolgáló épületbe bejutók még szavazhatnak, a később érkezők már nem. Hosszabb sor esetén ez úgy biztosítható, hogy a bizottság egyik tagja beáll a sor végére este hétkor. Ezek után már nem lehet szavazatot elfogadni. A lezárás időpontját fel kell tüntetni a jegyzőkönyv oldalán, majd meg kell győződni arról, hogy az urna sértetlen.

Szavazás mozgóurnával

A mozgóurna iránti kérelemnek a szavazás napján 15 óráig meg kell érkeznie, vagy személyesen, vagy az ügyfélkapun, illetve a választások hivatalos oldalán lehet benyújtani, pénteken délután négy óráig. Az kérheti a mozgóurnát, aki választópolgár, rajta van a névjegyzéken, és még nem szavazott, illetve egészségi állapota vagy fogvatartása miatt gátolt. Az SZSZB elutasíthatja a kérelmet, ha az nem felel meg a fenti feltételeknek.

A mozgóurnát a bizottságból ketten viszik ki, a választó pedig kérheti, hogy ne a lakcímére menjenek, a lényeg mindenképpen az, hogy a szavazás titkosságát biztosítsák a választópolgárnak. A szavazatokkal a bizottsági tagoknak este hét óráig vissza kell érniük a szavazóhelyiségbe. Ha egy korábban mozgóurnát igénylő szavazó mégis megjelenik a szavazáson, ilyen módon nem szavazhat.

Képek forrása: Nyilatkozatok: MTI/Bruzák Noémi, főpróba:MTI/Kallos Bea

Ezt is szeretjük