Leonardo da Vinci - talán nem túlzás ezt mondani - minden idők legtitokzatosabb művésze volt, hiszen több munkájában, így a Mona Lisában, a Salvator Mundi, azaz Üdvözítő, és Az utolsó vacsora címűn is rejtőzködő talányok egész sorát hagyta az utókorra.
Az utóbbi freskó 1494-98 között készült a Santa Maria delle Grazie-kolostorban, Milánóban, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor Jézus a keresztre feszítése előtti napon kenyeret tört a tanítványai számára, és elmondta, hogy valaki el fogja őt árulni. A freskót szemlélő műelemzők fejében időről időre különös elméletek születnek meg, hiszen szinte minden ecsetvonása valamilyen szimbolikus jelentéssel bír. Ugyan a laikus ember számára nem feltétlenül szembetűnő, de számukra nem maradt észrevétlenül az a részlet sem, hogy Da Vinci nem festett fényt a szereplők feje köré, még Jézus feje köré sem. Ez olyannyira különös dolog, hogy aligha lehetett véletlen.
Da Vinci szimbolikájának nyomában
Azt, hogy miért nem festett fényt a szereplők feje köré, kétféle módon is magyarázzák. A feltételezett okot és még hét érdekességet mutatunk be a következő képeken.

Mario Taddei, Da Vinci-szakértő szerint azért nincs fény a szereplők feje körül, mert ő inkább a természetben, semmint Istenben hitt, és e megoldással azt szerette volna üzenni, hogy az asztal körül ülők sem mások, csupán emberek.
Fotó: Universal History Archive

A másik magyarázat az, hogy a szereplők szentségét magától értetődőnek tartotta, ezért nem jelölte külön.
Fotó: Universal History Archive

Az utolsó vacsora további érdekességeket is rejt. Érdemes megfigyelni a Júdás könyöke alatt kiömlött sót, mely Emil Moller, művészettörténész magyarázata szerint a balszerencsét, a közelgő rosszat szimbolizálja.

Két különös és vitatott részlet az, amelyek Jézus családjára utalnak. Lynn Picknett, Michael Baigent, Henry Lincoln és Richard Leigh a lepellel fedett vállú János alakjában Mária Magdolnát feltételezték. Slavisa Pesci informatikai szakember, amatőr műelemző szerint Júdás nyaka épp olyan formát ölt, akár egy karon ülő csecsemő. Tükrözött képekkel igyekezett is mindezt bizonyítani: a speciális effektussal a három alak egymás mellé rendeződik. Taddei és sok más kutató hevesen tiltakozik az elmélet ellen.

Az asztalon található ételek ugyancsak elgondolkodtatták a tudósokat. Kérdéses, hogy a tányéron hering, avagy angolna van: az észak-olasz nyelvjárásban a renga heringet és vallástagadót is jelent. Ez a részlet Péterre utalhat, aki megtagadta Jézust. Az angolnát aringának mondják, ami pedig az arringa, belesulykol szóra emlékeztet.
Fotó: Universal History Archive

Bár a festményre úgy tekintünk, mint Leonardo da Vinci művére, az ecsetvonások zöme nem az övé. Az alkotó természetesen ő volt, ám az évszázadok során megannyi restauráló munkát eszközöltek a képen.

Erre különösen azért volt nagy szükség, mert Da Vinci nem nedves falra festett, ahogyan azt a freskókészítés során szokás. Hamar, pár száz évvel a mű elkészülte után nagy fokú romlásnak indult a kép.
Fotó: Universal History Archive

Végül egy igazi különlegesség: Giovanni Maria Pala olasz zeneszerző rájött, hogy a freskó nem egyszerűen egy kép, hanem zenemű is. Húzott néhány vonalat a műről készült fotón, a kezeket és a kenyereket pedig hangjegyekként értelmezte. Hallgasd meg
korábbi cikkünkben a dallamot, amit kapott.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció