Új alkotmány: Kósa szerint akár az egészet is át lehet írni
Orbán szerint szilárd alap, Kósa szerint teljesen át lehet írni, de kell hozzá a kétharmad.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az új alaptörvény alig fél évet élt eredeti formájában, amikor az Orbán-kormány úgy döntött, átírja egy kicsit. Az alkotmányt először azért írták át, hogy Schmitt Pál élete végéig kaphassa fizetését és juttatásait, annak ellenére, hogy le kellett mondania, mert kiderült, hogy plagizált.
Az új alaptörvényt nemrégiben újra módosították, ezúttal azért, hogy ne legyen alaptörvény-ellenes a választói regisztráció bevezetése, amit enélkül nagy valószínűséggel elkaszált volna az Alkotmánybíróság.
Szilárd alap
A folyamatos módosítgatás annyiban mindenképpen ellentmondásos, hogy Orbán Viktor korábban azt mondta az új alaptörvényről, az egy kivételesen erős alaptörvény lesz, egy szilárd alap, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig úgy nyilatkozott, hogy az új alkotmány esetleges későbbi módosítása csak nagyon szigorú feltételek mellett történhet meg.
Szigorú feltételek egyik módosításnál sem voltak, sőt, annak ellenére módosították az alkotmányt, hogy ez ellen az LMP egy elég látványos, mindenki számára érthető akcióval fejezte ki tiltakozását. De nemcsak az LMP, az MSZP sem örült a regisztráció alkotmányba foglalásának.
Az alaptörvényt teljesen át lehet írni
Kósa Lajos az Index videóban feltett kérdésére, miszerint mi lesz így az elején még gránitba vésettként emlegetett alkotmánnyal, közölte: semmi nem változott, az alaptörvényt teljesen át lehet írni, ha valaki az új konstrukcióhoz megszerzi a megválasztott képviselők kétharmadának a felhatalmazását.
Az új alaptörvény egyébként 2012 januárjában lépett életbe, és júniusban már módosították.
Érdekesség, de a korábbi kormányok másként álltak az alkotmánymódosításhoz, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet egy korábbi elemzése szerint többször felmerült, hogy megváltoztatják az alkotmányt, ám erre végül nem került sor.
A Nézőpont szerint ennek az az oka, hogy nekik nem volt meg a kétharmaduk hozzá. Ez egyébként nem teljesen igaz, mivel 1994-ben az MSZP-SZDSZ koalíció is kétharmados többségben volt, és bennük is felmerült az alkotmányozás, de ők egy népszavazással is megerősítették volna az új alkotmányt. A Fidesz-KDNP tavaly nemet mondott a népszavazásra.
OLVASD EL EZT IS!
- európai unió
- munka törvénykönyve
