Szilárd alap: így módosítgatják a kormány új alkotmányát
Először azt se tudtuk, hogy lesz. Aztán lett, és azt mondták, nem módosítgatják. Nem így lett.

Nyereményjáték

Nyerj Hollóházi Porcelán fülbevalót Adrienne Feller mini luxuskozmetikumokkal! (x)

Nyerj szerelemsegítő nyakláncot Valentin-napra! Bevonzza életedbe az igaz szerelmet (x)

Nyerd meg a Világörökségek Magyarországon című könyvet, és merülj el hazánk csodás világában! (x)

összesen 3 db játék
Ez is érdekelhet

Hódunyhával betakart mesebeli tájak, ahol mégis szikrázó a napsütés: mesefalucskákat is rejt (x)

A NASA űrhajósai és világsztárok is alávetették magukat ennek a műtétnek - Magyar találmány (x)

Szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, mégis kevesen ismerik ezt a szövődményt - Lehet tenni ellene (x)

Évente 34 ezer kisbaba hal meg ettől a betegségtől - 18 országot érint (x)

Gondtalan és felszabadult nyugdíjas éveket szeretnél? Mutatjuk, mi kell hozzá (x)

beauty and style

Farmerban és pólóban is dögös a plus size modell: nem takargatja dús idomait »

Tisztább és matt bőr tág pórusok nélkül: kapásból 6 érvet tudunk az arckefe mellett »

10 esküvői ruhatrend, amit ismerned kell, ha idén mész férjhez »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A második Orbán-kormány 2010-ben, a választások után bejelentette, lecseréli a régi alkotmányt, és helyette készít egy újat. A bejelentés némileg meglepetés volt, mivel ezt a kampány idején senkinek nem mondták.

Orbán Viktor, fotó: MTI

Orbán Viktor először 2010 májusában tudatosította mindenkiben: a parlament amint lehet, megalkotja az új alkotmányt, amely a tervek szerint 2012-ben lép  életbe.

A szilárd alap

- Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt - fogalmazott a miniszterelnök, aki be is váltotta ígéretét. 2012. január 1-jén életbe lépett az új alaptörvény.

Az alaptörvényt tulajdonképpen csak a Fidesz-KDNP támogatta, az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozási folyamatban, és a Jobbik sem lelkesedett az új alaptörvényért, amit végül 2011. április 18-án fogadott el az Országgyűlés.

Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. Az alaptörvényt megünnepelték az Operában, később pedig az érettségiző diákok is kaptak belőle egy-egy példányt.

Orbán Viktor az alaptörvényt egy biztos, szilárd alapnak nevezte, amely nélkül az ország megrendül és összeomlik.

- Ez igen, ez alap, amire lehet építkezni - közölte a miniszterelnök. Hogy Orbán Viktor egészen pontosan mit ért szilárd alap alatt, azt nem tudni, ami biztos, hogy alig telt el fél év, és ezt a szilárd alapot már módosították.

Ez a szilárd alap - amelyről egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy esetleges későbbi módosítása csak nagyon szigorú feltételek mellett történhet meg - eredeti formájában június 4-ig, tehát alig több, mint fél évig élt.

Már módosították

Ekkor döntött úgy a parlament, hogy meghajol az EU-IMF párosnak, és törli az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiből a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét megteremtő passzust. De nemcsak ezt változtatták meg a szilárd alapban, egy módosítással elintézték azt is, hogy a plágium miatt lemondott köztársasági elnöktől, Schmitt Páltól csak kétharmaddal lehessen elvenni minden juttatást.

Ám nem ez volt az egyetlen eset, amikor a szilárd alapról úgy gondolták, mégsem jó úgy, ahogy korábban elfogadták. Nem sokkal az első módosítás után újabb kettő érkezett. Az egyiket Navracsics Tibor igazságügy-miniszter jegyzi, aki a bírák korai nyugdíjazása miatt piszkálná meg az új alkotmányt.

Az Alkotmánybíróság nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre csökkentették, a korhatárt betöltőket pedig arra kötelezték, hogy hagyják abba a bíráskodást. Az Alkotmánybíróság egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg, és hogy a bírákat rövid időn belül elmozdíthatják, ami a függetlenség miatt jelent problémát.

- A rendszer marad - reagált a döntésre Orbán Viktor, ennek a következménye a Navracsics-féle módosítás. Bár a parlament még ezt a módosítást sem szavazta meg, közben beérkezett az újabb változtatás.

Még kétszer biztosan fogják

Lázár János, a Fidesz korábbi frakcióvezetője, aki ma már államtitkár, egy olyan módosítást nyújtott be, amely lehetőséget adna az alaptörvényben arra, hogy egy sarkalatos törvény regisztrációhoz kösse a választójog gyakorlását. Egyébként már ez a törvény is elkészült, és ha mindkettőt elfogadják, jöhet a regisztrálás.

Korábban óvatosabban bántak az alkotmánnyal

Érdekesség, de épp a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet egy korábbi elemzése mutat rá, hogy az előző kormányok mennyivel óvatosabban bántak az alkotmány módosítgatásával. Mint a cikkből kiderül, bár többször felmerült, hogy megváltoztatják az alkotmányt, erre végül nem került sor. A Nézőpont szerint ennek az az oka, hogy nekik nem volt meg a kétharmaduk hozzá. Ez egyébként nem teljesen igaz, mivel 1994-ben az MSZP-SZDSZ koalíció is kétharmados többségben volt, és bennük is felmerült az alkotmányozás, de ők egy népszavazással is megerősítették volna az új alkotmányt.

Blog.hu ajánló