Minden, amit a szabadságolásról tudnod kell

Hamarosan itt a nyári szabadságok és helyettesítések időszaka. Az ember legszívesebben az egész nyarat otthon töltené, de ha ezt nem is teheti meg, néhány hétre szívesen elfelejtené a munkahelyét.

De vajon kinek jár ennyi szabadság, és mikor vehető ki? Mi történik, ha idén mégsem tudod igénybe venni a törvény által alanyi jogon járó szabadságot? Többek között ezeknek is utánajártunk.

Ami mindenképpen jár

A munkavállalók szabadsággal kapcsolatos jogait, illetve a munkáltatók kötelezettségeit az 1992-ben elfogadott XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve foglalja össze, amely kimondja, hogy minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg a munkavállalót, amely úgynevezett alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadságot az életkor szerint állapítják meg: 25 éves korig ez a pihenőidő 20 nap. Ezután kétévente egy nap plusz szabadság jár, tehát a 28. évtől 21 nap, 31-től 22, és így tovább. A legtöbb szabadnapot a 45. évtől adják, összesen 30-at.
Aki még nem töltötte be a 18. életévét - e határ eléréséig - évenként öt nap pótszabadságot vehet ki. Ezen felül további szabadnapok illetik meg azt, aki 16 éven aluli gyermeket nevel, látáskárosult, vagy ha földalatti, veszélyes munkahelyen dolgozik - a férjek esetében a gyermek születésekor járó öt munkanap nem pótszabadság, hanem munkaidő-kedvezmény, tehát a szabadság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Jó, ha tudod viszont, hogy a szabadság, bár csak az adott év munkában töltött részével megegyező arányban, de akkor is jár, ha nem az év elején álltál munkába. Ha pedig nem veszel ki egész napot, figyelj arra, hogy a fél napot elérő szabadság a törvény szerint egész napnak minősül.

Mindent a kellő időben

Azt, hogy mikor veheted ki a szabadságod, a jogszabály szerint az előzetes kérelmed, véleményed után a munkáltatód határozza meg. A fent említett alapszabadság egynegyedét kérésedre bármikor kiadhatják, de erről 15 nappal korábban értesítened kell a felettesed.
Neki ugyanis minden évben kötelessége kiadni számodra a pihenőidőt. Ettől persze joga van eltérni, ám a Munka Törvénykönyvének ide vonatkozó, tavaly módosított része szerint csak akkor, hogyha kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok áll a háttérben. Ám ebben az esetben az elmaradt szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig köteles kiadni - kollektív szerződés esetén ez a határidő június 30.
Ha tehát például idén csak 15 pihenőnapot vettél ki, szerződéstől függően a maradékot 2009. március 15-ig, illetve június 30-ig kell kivenned, máskülönben elveszik, és nem is fizethetik ki.

A tanulmányi szabadság, a betegszabadság, és a többiek

Jó, ha tudod, hogy az alap- és pótszabadság mellett egyéb - a jogszabály által meghatározott - esetekben is kérhetsz szabadnapokat: ilyen a szülési, a tanulmányi, valamint a betegszabadság.

Betegség miatt évente 15 pihenőnapot kaphatsz. Ha teherbe estél, 24 hét szülési szabadság illet meg, amelyet úgy kell megkapnod, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Ha pedig munka mellett iskolai tanulmányokat folytatsz, jogod van tanulmányi szabadságot kérni, amelyet a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapít meg a munkaadód.

Ha kéred - személyes és családi körülményekre hivatkozva -, fizetés nélküli szabadságot is kaphatsz. A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll.

• munkahely
• hasznos
• jogok
• pihenés
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• Terasz