Az emberiség történelmének 7 legszörnyűbb éve: alig voltak túlélői
Ezekben az években nem volt jó a Földön élni.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Jacob Hoff Insta- és TikTok influencer - aki többek között arról nevezetes, hogy nyíltan meleg férfiként egy heteroszexuális nővel él házasságban - egy rövid videóban összeszedte, melyik volt az emberiség történelmének 7 legrosszabb éve.
Egy időszak többféle okból lehet rossz. Hoff nem tért ki a háborúkra, politikai viszályokra, gazdasági válságokra, inkább az olyan, mindenkitől független, vagy legalábbis sokkal nehezebben kézben tartható eseményekre fókuszált, mint a járványok és természeti katasztrófák. Listája így valamennyire szubjektív, de mindenképpen van alapja.
A világtörténelem 7 legrosszabb éve
Jacob Hoff szerint ezek voltak a világtörténelem legrosszabb évei fordított sorrendben haladva:
7. 1348. A fekete halál, vagyis a nagy középkori pestisjárvány legpusztítóbb éve. A betegség 1347 októberében érkezett meg Európába, és 1348-ban érte el az egész kontinenst. 1352-ig tombolt, 70-200 millió halottat maga után hagyva.
6. 541. A iusztiniai pestis néven elhíresült betegség ebben az évben terjedt el a Földközi-tenger vidékén. Ez volt az első olyan járvány, amely érintette Észak-Afrikát, Európát és a Közel-Keletet.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
5. 1520. Ebben az évben pusztított a mexikói himlőjárvány. A kórt az európai hódítók hurcolták be az Azték Birodalomba, az ez ellen teljesen védtelen lakosság tízmillióinak halálát okozva. A járvány közvetlenül vezetett a birodalom összeomlásához.
4. 1918. A spanyolnátha éve. Az első világháborúban legyengült, fizikailag-lelkileg meggyötört lakosságot végérvényesen leterítő betegségnek 40-50 millió halottja volt, míg az első világháborúnak “csak” 22 millió: 5 millió katona és 13 millió civil.
3. 1816. A nyár nélküli év, amely során az északi féltekén teljesen felborultak az időjárási viszonyok. Az Egyesült Államokban júniusban havazott, Írországban nyolc hétig folyamatosan esett az eső, Ázsiában pedig megszakadt a monszunszezon, és aszály kezdődött. A jelenség hátterében valószínűleg az indonéziai Tambora vulkán kitörése állt. A felborult időjárás miatt katasztrofális volt a termés, és ez éhínséghez vezetett.
2. 536. Ez egy igazi horrorisztikus éve volt az emberiségnek. A korabeli leírások alapján egy sötét felhő jelent meg az égen, amely másfél évre eltakarta a napot, Európa és Ázsia a jégkorszak óta a leghidegebb, 1,5-2,5 fokos átlaghőmérsékletű nyarát élte át, a termés elpusztult, milliók haltak éhen, és még hosszú évekre drasztikusan lecsökkent a Föld hőmérséklete. A mai tudósok szerint egy izlandi vulkánkitörés okolható a történtekért.
1. 73 ezer évvel ezelőtt: Ekkor az éghajlatváltozás és a járványok oda vezettek hogy a Homo Sapiens létszáma 1280 szaporodóképes egyedre csökkent. Tőlük származik most az egész emberiség.
Kép: mikroman6 / Getty Images
A "nyár nélküli év", amikor sötétség és sarkvidéki hideg lepte el a Földet - Még Magyarországon is érezhető volt
Szokatlan természeti jelenségek játszottak össze, ami elképesztő következményekkel járt.
Elolvasom
