Elszakították őket az anyjuktól, elrabolták a gyerekkorukat: a Verdingkind-ek szomorú története
Verdinkinder. Így hívták azokat a svájci gyerekeket, akiket az állam gazdasági vagy erkölcsi okokból kiemelt a családjukból.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Svájcban még a XX. században is - egészen az 1960-70-es évekig - több tízezer gyermeket választottak el édesanyjuktól. Tették mindezt csupán azért, mert házasságon kívül születtek, vagy a család rossz anyagi körülmények között élt. Az úgynevezett Verdingkinder - „szerződéses gyerekek” - sorsa azonban nem fordult jobbra ettől az állami beavatkozástól. Sőt, sok esetben komoly traumákat szenvedtek a családból történő kiemelésüket követően.
Verdingkind-ek szomorú története
Ha Svájcra gondolunk, elsőként az ország gazdagsága, külpolitikai semlegessége, az Alpok meredek hegycsúcsai jutnak eszünkbe. Az emberi jogok sárba tiprása legalábbis biztosan nincs köztük, pedig az aprócska alpesi ország történelme egy szomorú és sötét foltot visel magán.
A Verdingkind-ek története az 1800-as években kezdődött és a világháborúkat követően is folytatódott. Ha Svájcban az anya hajadonként szülte meg gyermekét vagy a család nagyon szegény volt, a gyereket az állam elvehette a szülőktől, akiket aztán jellemzően vidéki gazdacsaládoknál helyeztek el. Papíron ezek a családok nevelőszülőként működtek, a valóságban azonban a gyerekek sokszor nem részesültek rendes oktatásban, olcsó munkaerőt jelentettek, így a földeken, istállókban, háztartásokban dolgoztatták őket. Amellett, hogy a Verdingkind-ek gazdasági haszonnal jártak, a rendszer a korabeli erkölcsi normák megerősítését is segítette. Szeretetteljes családi közeg helyett azonban ezeket a „szerződéses gyerekek”-et gyakran bántalmazták az új családjukban.
Sokatmondó szám, hogy az 1930-as években Bern kantonban az összes mezőgazdasági munkás 20%-15 év alatti gyermek volt - bár nem mindegyikük volt Verdingkind.
Jóvátételt kaptak az egykori Verdingkinderek
A jelenlegi becslések szerint ötszámjegyű lehet a Svájcban ma is élő korábbi Verdingkinderek száma. Közülük sokan küzdenek a gyerekkori traumák következtében mentális problémákkal, ami nagyban megnehezíti számukra a mindennapi életet.
Az egykori káros gyakorlatra Roland Begert Lange jahre fremd - Hosszú éveken át elidegenítve - című 2008-ban megjelent önéletrajzi regénye is felhívta a figyelmet. Az író - aki maga is Verdingkind volt - első kötete nagy port kavart Svájcban és hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközönség és a hatóságok ne hunyjanak többé szemet a gazdag alpesi ország ezen szégyenfoltja felett.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
2013. április 12-én Simonetta Sommaruga, az akkori svájci igazságügyi miniszter az emberi méltóság megsértésének nevezte azt a bánásmódot, melyet a Verdingkindereknek kellett elszenvedniük, és a svájci kormány nevében nyilvánosan bocsánatot kért a még élő áldozatoktól.
Mivel azonban anyagi kártérítést nem kaptak a Verdingkinderek, Guido Fluri 2014 áprilisában elindította a jóvátételi kezdeményezést – Wiedergutmachungsinitive. A kezdeményezés 500 millió svájci frankos alap létrehozását szorgalmazta az érintettek megsegítésére, kárpótlására. 2016. szeptember 15-én a Svájci Államtanács jóváhagyta a javaslatot, melynek értelmében az egykori Verdingkinderek akár 25 000 frank - akkori árfolyamon több mint 7 millió forint - kártérítést is kaphatnak azért, mert az állam egyetlen tollvonással elrabolta a gyerekkorukat.
Ilyen babakocsit tologattak dédanyáink 100 évvel ezelőtt - Képeken 8 ma már furcsa darab
Volt, amelyik székre, míg más babakocsik dobozra emlékeztettek.
Elolvasom(Borítókép: Fortepan)
OLVASD EL EZT IS!
- gyermekvédelem
- szexuális felvilágosítás
