Tízezreket érő támogatások, amik neked is járnak: ezeket kérheted a munkáltatódtól

Az életbe lépett változások után a Munka Törvénykönyve idén is különbséget tesz a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő, egyes meghatározott juttatások között.

Nemcsak a cafeteria-keretbe tartozó juttatások szabályozása alakult át, de bővült az egyes meghatározott juttatások köre is. Emellett pedig léteznek kötelezően megtérítendő költségek is, amelyek alól nem bújhat ki a munkaadód.

Egyes meghatározott juttatások

2012-től ismét lehetőség lesz arra, hogy a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat is lehessen adni a munkáltató adóterhe mellett, ha a juttatást minden dolgozónak egyaránt - azonos nagyságban - nyújtják, vagy minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részesül a juttatásban.

A béren kívüli juttatások legfeljebb 500 ezer forintos éves keretösszegig nyújthatók, az efelett adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a kifizetőt a juttatás bruttó értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho terheli. Az összes többletteher tehát 51,17%-os mértékű.

Mi tartozik bele?

Az egyes meghatározott juttatások körét és adózási szabályait az szja-törvény 70. paragrafusa tartalmazza. Ide tartozik a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, illetve más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem.

Céges telefont is kaphatsz magánhasználati célra, ami szintén adóköteles: ha a magánhasználat nincs elkülönítve, akkor a telefonköltség 20%-a a juttatás alapja.

Legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - kaphatsz csekély értékű ajándékot is a szabályozás szerint, amelynek értéke maximum a minimálbér 10%-a lehet, vagyis alkalmanként 9300 forint. Beletartozik a csoportos biztosítás miatt fizetett díj is.

Kötelezően megtérítendő költségek

A munkába járás költsége

A munkába járás, vagyis a helyközi bérlet és menetjegy megtérítése tartozik ebbe a csoportba: a szabályozás szerint a munkáltatód köteles megtéríteni az ingázással járó utazási költségeid 86%-át, de havonta maximum 30 ezer forintot. Erre akkor kerülhet sor, ha a munkahelyed és a lakhelyed nem azonos településen található: így vagy napi ingázásra kényszerülsz, amelynek költségeihez hozzájárul a munkáltatód, vagy, ha csak hétvégente utazol haza az állandó lakhelyedre, akkor a hétvégi hazautak meghatározott hányadát állja a cég.

Kiküldetés

A hivatali kiküldetés költsége szintén a kötelezően adandó béren kívüli juttatások közé tartozik, amelynek fogalma pontosan meghatározott.

A belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, illetve az azzal kapcsolatos külföldre történő utazás minősül annak.

2012. január 1-jétől a megszerzett bevétel 30%-a, de maximum napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el igazolás nélkül külföldi kiküldetés esetén. Az utazásra, szállásra fordított költségeket, valamint a helyi közlekedésre, kommunikációra és az üzletfelekkel történő találkozókra fordított kiadásokat bizonylat alapján lehet elszámolni. A kiküldetési rendelvény számít alapbizonylatnak, ehhez kell csatolni a költségek igazolására szolgáló bizonylatokat.

• pénz
• munkajog
• munka törvénykönyve
• hasznos tippek
• Terasz