Aggasztó, amit a Tiszán mértek: elképesztően súlyos a műanyag-szennyezettség

Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége, a Szegedi Tudományegyetem, röviden SZTE kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm part menti üledékben.

Az intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolatközeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják. Kiss Tímea egyetemi docens kifejtette: a 2019 óta végzett kutatómunka célja felmérni, honnan érkezik műanyagszennyezés a Tiszába, és hogy alakul annak mértéke a folyó teljes hosszán.

Hogyan kerül a műanyag a vízbe?

A műanyag a szennyvízzel és a hulladék nem megfelelő elhelyezésével juthat be a folyókba, összetöredezik, 5 milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik, amit a folyók elszállíthatnak, illetve a hordalékkal együtt lerakják. A kutatás első eredményei alapján a Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse van egy kilogramm part menti üledékben, míg a mellékfolyók esetében a szennyezettség értéke kilogrammonként 4100 darab.

Különösen magas a mért szennyezés a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros esetében. Egyes helyeken a magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű műanyag juthat a folyóba, hiszen Dombrádnál, Nagykörűnél és Csongrádnál kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak a helyi strandok környezetéből gyűjtött mintákban.

A folyóvízi mintákban nem találtak tisztítószerekből és kozmetikai szerekből - például arcradírból - származó gömb alakú mikroműanyagot, illetve a zacskók lebomlásával keletkező műanyagfoszlány mennyisége is elhanyagolható volt. Az üledékmintákat inkább a különböző színű szálak uralták, amelyek nagy valószínűséggel a környezetbe kijutó, nem megfelelően tisztított, műszálmaradványokat tartalmazó mosóvízből, esetleg kidobott ruhák vagy kötözőanyagok bomlásából származhatnak.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatói a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően megismételték, a laboratóriumi vizsgálatok folyamatosak. Az újabb méréssorozathoz a korábbinál is több helyről gyűjtöttek mintát, így vizsgálhatóvá vált például, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között, illetve az árvíz újrarendezte-e a mikroműanyagok eloszlását a Tisza vízrendszerében - áll a közleményben.

Fotók: Getty Images

Literenként 10 ezer mikroműanyag-részecske van a sarkvidéki hóban

Egy német-svéd kutatás során megvizsgálták ugyanis a sarkvidéki havat, és mikroműanyagot mutattak ki benne.

• tisza
• mikroműanyag
• környezetszennyezés
• kutatások
• műanyagszennyezés
• Terasz