Szita Bence-ügy: tényleges életfogytiglan az ítélet

Első fokon B. Józsefre és K. Józsere társtettesként tényleges életfogytiglan börtönbüntetés szabott ki a bíróság, és 10 év közügyekől eltiltást. P. Erika felbujtóként tényleges életfogytiglant kapott, és 10 év közügyektől eltiltást.

A kiskorú Szita Bence meggyilkolásának ügye látszólag egyértelmű volt az elkövetőket és az ügy súlyosságát illetően, ennek ellenére a kirendelt védőügyvédek a vádlottak felmentését kérték. Éppen emiatt feltételezhetően nehéz dolguk van a védőügyvédeknek.

A vád szerint a 11 éves fiút P. Erika harmadrendű vádlott ölette meg B. József elsőrendű és K. József másodrendű vádlottal, mert úgy gondolta, a gyerek okolható azért, hogy volt élettársával, egyben a fiú nevelőapjával megromlott a kapcsolata.

A bűncselekmény

A vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette miatt emeltek vádat. A másodrendű vádlott társtettesként, a harmadrendű vádlott felbujtóként áll bíróság előtt. Kedden az ügyész tényleges életfogytiglant kért mindhárom vádlottra, míg B. József védője bizonyítottság hiányára hivatkozva védence felmentését kérte.

K. József védője szerdán büntethetőséget kizáró ok miatt, P. Erika védője pedig bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában kérte védence felmentését.
Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak ezúttal is ártatlanságukat hangoztatták.

Mit mondanak a vádlottak?

Az elsőrendű vádlott, B. József következetesen tagadta, hogy bármi köze is lett volna a gyilkossághoz, és azt kifogásolta, nem engedték, hogy rendesen megvédje magát. A tárgyalás elnapolását és az ügy más megyébe áthelyezését kérte, azzal az indokkal, hogy egy korábbi ügye miatt az ügyész elfogult.
K. József azt bizonygatta, hogy ő vallásos ember, és hogy cigány származása miatt neki mindig háromszor annyit kellett bizonyítania, mint egy magyarnak. Az objektív bizonyítékok figyelembevételét kérte a bíróságtól, noha ügyvédje fenyegetettségre és megfélemlítésre hivatkozva éppen ennek ellenkezőjét indítványozta.

A harmadrendű vádlott, P. Erika a vád alóli felmentését kérte. Azt mondta, nem érzi magát felbujtónak, ő K. József kérésére csak segíteni akart a börtönből nemrég szabadult B. Józsefnek az újrakezdésben, ezért adott neki pénz. Azt állította, hogy Szita Bencével soha nem volt rossz a kapcsolata, és soha nem is beszélt senkinek arról, hogy meg akarja ölni a gyereket.

A büntetőper május 13-án kezdődött. Az első két tárgyalási napon a vádlottakat és több tanút hallgatott meg a bíróság. B. József tagadta a gyilkosságot, K. József és P. Erika részben elismerte bűnösségét, de mindketten azt állították, hogy csak azért lettek részesei a bűncselekménynek, mert B. József megfenyegette őket és a családjukat. A gyilkosság elkövetésével egymást vádolták.

Az előzmények

A vádirat szerint a fiút október 29-én este a Kaposvár melletti sántosi erdőbe csalták, ott B. József a kocsiból kiszállva leütötte, brutálisan bántalmazta, közben pedig K. József megásta a fiú sírját, amihez P. Erika elemlámpával világítva segédkezett. A gyerek testén egyebek között ásóval és késsel okozott 40 szúrt, illetve vágott sebet talált az orvos szakértő. A még életben lévő fiút a gödörbe tették és betemették, a gyerek halálát fulladás okozta. A fiú ruháit és telefonját a Kaposba dobták.

P. Erika a gyilkosság éjszakáján a rendőrségen bejelentette, hogy a fiú eltűnt. A rendőrök a gyerek holttestét néhány nappal később Kaposvár toponári városrészében találták meg, mivel a sántosi erdőben vadászok megzavarták az elkövetőket, ezért B. József jobbnak látta kiásni és máshová temetni a holttestet.
A felbujtással vádolt nő az ügyészség szerint az erőszakos cselekményekért korábban többszörösen büntetett B. Józsefnek a fiú megöléséért csaknem 200 ezer forintot adott.

Tanúvallomások szerint P. Erika már régóta tervezte Szita Bence megölését. A vádlott ezt a szembesítések során mindvégig tagadta, miként azt is, hogy ő lett volna a felbujtó, és hogy aktívan részt vett volna a gyilkosságban. Azt állította, annyiban érzi bűnösnek magát, hogy nem tudta megmenteni a kisfiút, tevőlegesen nem vett részt a gyilkosságban. B. József késsel kényszerítette arra, hogy menjen el Sántosra, őt és a családját is megfenyegette.

K. József korábbi vallomásában ugyancsak fenyegetettségre hivatkozott. Azt állította, hogy nem tudott a gyilkosság előkészületeiről. Elmondása szerint B. József kést szorított a nyakához, és négy gyermeke megölésével fenyegette, így kényszerítette arra, hogy ássa meg a sírt. Részletesen elmondta, hogy miként bántalmazta az elsőrendű vádlott a gyermeket. Elismerte, hogy egyszer ő is megütötte ásóval a fiú arcát.

B. József a bíróságon kijelentette, hogy nem érintett ebben a bűncselekményben, mielőtt a bíró felolvasta volna a nyomozás során tett korábbi, sokszor egymásnak ellentmondó vallomásait. Az ügy elsőrendű vádlottja következetesen tagadta, hogy részt vett a gyilkosságban, azt állította, P. Erikával szexuális kapcsolata volt, Sántosra is egy hármas aktus miatt mentek. Rendőrségi vallomásában egyébként K. József is ezt mondta, a bíróságon azonban ezt visszavonta. Állítása szerint a másod- és a harmadrendű vádlott tervelte ki és követte el a gyilkosságot.

K. József szerint B. József és P. Erika, míg P. Erika szerint a két férfi volt a bűncselekmény elkövetője, ám a miértre nem tudott választ adni. A bíróság több szakértőt is meghallgatott, hárman a vádlottak elmeállapotáról mondtak véleményt. Szerintük a két férfi személyiségzavarban szenved, ám beszámíthatóságukat ez nem befolyásolja, tettük következményeit fel tudták mérni. P. Erikánál a pszichiáteri szakvélemény alapján semmiféle elváltozás nem volt megállapítható.

• bíróság
• tárgyalás
• családon belüli erőszak
• belföld
• szita bence
• Terasz