Számold ki, pontosan mennyi jár a túlóráért!

A Munka Törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy a törvényes munka időtartama napi nyolc vagy heti 40 órát jelent. Az ezen felüli - akár napi, akár heti szinten - teljesített munkavégzés túlórának számít. A plusz órák díjazása, időtartama ugyanúgy meghatározott, mint az, hogy csak rendkívüli esetekben élhet a munkaadó azzal a jogával, hogy túlórát kér a munkavállalóktól.

Sajnos a törvényben előírtaknak a gyakorlat nem mindig felel meg. Előfordul, hogy a munkáltatók nem tartják be a törvény betűjét. Hogy védekezni tudj a jogtalanságok ellen, nem árt utánajárnod, hogy mikor mennyi jár az extra munkaórákért. Ne hagyd, hogy a főnököd kihasználjon!

Írásban és rendkívüli esetben

A munkaadó csak és kizárólag rendkívüli esetben utasíthatja a munkavállalót a szerződésben meghatározott munkaidőn felüli munkavégzésre. Ugyanakkor a munkaszerződésben eleve rögzítve kell lennie, hogy a túlóra elrendeléséről írásbeli értesítést kapjon az alkalmazott. Ha ez benne van a szerződésedben, akkor elegendő, ha a főnök szóban utasít a plusz feladatok elvégzésére.

A munkaadónak a rendkívüli munka elrendelésekor figyelembe kell vennie egyénileg a normál munkád nehézségét és mennyiségét. Ezt megvizsgálva a túlórák száma nem veszélyeztetheti az egészségedet, testi épségedet. De azt is figyelembe kell vennie, hogy személyes, családi és egyéb körülményeidre aránytalan terhet nem jelenthet a plusz munkaóra. Ha kisbabát vársz, vagy egyedülálló szülő vagy, és egy évesnél kisebb a gyermeked, a munkaadó nem kötelezhet rendkívüli munkára.

Mennyibe kerül a túlóra?

Naponta maximum 12 órát, illetve heti felosztásban legfeljebb 48 órát dolgozhatsz túlórával együtt. Vagyis az évi 200 órát, kollektív szerződés esetén pedig a 300 órát nem haladhatja meg a túlmunka ideje. Ez európai uniós szabály, ettől semmilyen munkaadó nem térhet el.

A Munka Törvénykönyve világosan leírja, hogy normál munkanapon a rendes munkabéreden felül plusz 50% bérpótlék is megillet, ha túlórát vállaltál. Tehát a szokásos fizetésed másfélszerese jár neked a következő bérezésed alkalmával. Hétvége esetében ez az összeg a rendes béred 100%-a, így a jövő hónapban a fizetésed kétszerese illet meg.

A munkaadóddal való megegyezéstől függően azonban nem csak pénzben, hanem szabadnapokban is kérheted a juttatásodat. Fontos tudnod, hogy ez csak a túlórapótlék összegére jár, a munkaadónak a normál béredet ki kell fizetnie. Lényeges továbbá, hogy a szabadidő mértéke nem lehet kevesebb, mint a ledolgozott túlórák száma.

Önkéntes túlóra esetén

Előfordulhat, hogy nem értél a napi feladataid végére, így kénytelen vagy önként bent maradni és befejezni őket. Ez is túlórának számít, ha nem is a főnök rendeli el. Ám csak abban az esetben illet meg a túlóra díja, ha a munkaadód tud róla, hogy tovább maradsz, illetve elismeri, hogy maradásod nélkülözhetetlen és indokolt. Az, hogy te magad a munkaidődön felül maradsz bent, még önmagában nem jelent túlórát.

Viszont, ha a főnököd ellenőrzi és igazolja jogos maradásod - akkor is, ha ezt írásban nem fektettétek le -, a Munka Törvénykönyve alapján kötelessége ezeket az órákat túlmunkavégzésnek tekinteni, majd díjazni.

Jogtalan eljárások

Sok munkaadó törvényellenesen jár el akkor, amikor a munkaszerződésbe, illetve az alapbérbe foglalja bele az esetleges túlórákat. A plusz munkaidő minden esetben alkalmi esemény, nem lehet előre meghatározni. Így lehetetlen egy fix bérbe bekalkulálni az összeget, tehát a munkaadónak mindig a soron következő hónapban kell kiegyenlítenie a számlát.

Ha nem kapod meg a jogos túlóra-jutalékodat, vagy éppen jócskán több túlórát osztanak rád, mint amennyit vállalhatsz, ne hagyd annyiban a dolgot! Számos olyan hely létezik, ahová segítségért fordulhatsz, többek között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ügyfélszolgálata vagy a JOGPONT hálózata is, ahol ingyenes jogi tanácsokat is kaphatsz.

• munkahely
• pénz
• munkajog
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• jövedelem
• Terasz