Csak annak lehetett szakálla, aki rendesen befizette érte a különadót: I. Péter cár furcsa rendeleteket vezetett be

Napjainkban világszerte nagy divat a szakáll, ám ha még mindig érvényben lenne a háromszáz éve, Oroszországban törvénybe iktatott szakálladó, arrafelé bizonyára kevésbé lenne népszerű a viselet.

Gyerekmesébe illően cseng, de valóban volt ilyen fizetési kötelezettség: a szakálladót 1698-ban Szentpéterváron vezették be, hogy minden férfi, aki szakállat viselt, adóköteles legyen.

Így indult: kötelező szakállmentesség

A különös adót I. Péter cár, azaz I. Nagy Péter vezette be, aki mintegy negyven évig volt Oroszország élén, 1682-től 1721-ig. Ez idő alatt igen tevékeny és újító volt: fejlesztette az ipart, átszervezte a közigazgatást, modernizálta a hadsereget, sőt még a naptárt is megváltoztatta.

Fontos célja volt, hogy Oroszországot európai nagyhatalommá tegye, és ebben nemcsak a gazdaságnak vagy a hadakozásnak, de a kultúrának is szerepet tulajdonított. Rendeletek egész sorát hozta meg az orosz kultúra esztétikai megújítására, felemelkedését pedig abban látta, hogy a korábbi, tipikusan orosz dolgokat hátra kell hagyni.

Ez a felismerés akkor érte, amikor 1697-ben, inkognitóban elutazott kétéves európai körútjára Peter Mikhailov néven. Megállapította, hogy a szakáll az orosz elmaradottságot jelképezi, míg a borotvált arc az európaiságot, ezért megtiltotta a szakállviselést, és parancsba adta, hogy aki szakállat mer viselni, azt bárhol és bármikor is, de kapják el, és ott, helyben borotválják meg.

Az orosz férfinép természetesen nem örült az újításnak, sőt felháborodtak rajta, mivel egy olyan országban, ahol ortodoxok élnek, alapvető vallási ügy a szakáll viselése. A cárt azonban ez nem hatotta meg, és ragaszkodott a szakállmentességhez. Ő maga sem viselt szakállat, csak bajuszt, de valószínűleg nem is tudott volna növeszteni gyér arcszőrzete miatt.

I. Péter a szakálladó bevezetése idején egyébként afelől is határozott, hogy az addig hagyományos hosszú kabátot váltsák rövidebb francia vagy magyar fazonúra. Manökeneket állított ki Moszkva-szerte a város forgalmas pontjain, hogy bemutathassák az új, követendő divatot.

A szakálladó bevezetése

I. Péter cár idővel rájött, hogy a szakállkérdés az állam hasznára is lehet. Módosította a határozatát, és elrendelte a szakálladót, melynek értelmében már lehetett arcszőrzetet viselni, de mindenki, aki szakállat akart, adót kellett, hogy fizessen.

A szegényeknek alacsonyabb, a tehetősebbnek, nemeseknek és katonatiszteknek magasabb befizetendő összeget szabott. Ha valaki rendesen befizette az adóját, az kapott egy azt igazoló, egy esztendőre szóló érmét, és cserébe nem kötelezhették borotválkozásra.

Noha a szakálladó cseppet sem örvendett nagy népszerűségnek a lakosság körében, a szakálladó még további 47 évig érvényben maradt Oroszországban, kitartóan táplálva az államkasszát.

VIII. Henrik, a divat szerelmese

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy VIII. Henrik egyedülállóan divatimádó uralkodó volt. 

• szakáll
• adó
• történelem
• érdekesség
• uralkodó
• oroszország
• Terasz