A londoni nagy bűz orrfacsaró története: amikor már a parlamentben is kidőltek a Temze szagától
A nagy bűz története ma is jelentős, hiszen annak köszönhető a londoni csatornarendszer.

A 19. század London történetében meghatározó időszak volt. Az egyre népesedő város korábbi, középkorból fennmaradt, fából készült vízellátó-hálózatát korszerűsítették, emellett egyre több háztartásba került vécé is.
A csatornahálózat kiépítése mindeközben váratott magára, így a házakból származó szennyvíz egyenesen a Temzébe zúdult, ahogyan különféle háztartási, gyári és vágóhídi hulladékok is a folyóba kerültek. Szinte borítékolva volt, hogy ebből egyszer még nagy kalamajka lesz, de odafent a parlamentben évtizedekig csupán a szándék volt meg a szennyvízelvezető rendszer megvalósítására.
A nagy bűz
Az évszázad közepére a Temze fenekén tekintélyes mennyiségű szenny gyűlt össze, és a víz színe is besötétedett: az egykor tisztán hullámzó folyó ekkorra barna színű, ronda, hömpölygő masszává változott. Nem csoda, hogy a korabeliek szörnylevesnek kezdték becézni a folyót.

Talán megjegyezni is felesleges, hogy a Temze erősen szennyezett vize milyen iszonyatos szagot árasztott magából. 1858 nyara ráadásul szokatlanul meleg volt, ami csak tetézte a problémát. A rossz levegő ellepte az egész várost, ami gyorsan tovább szőtte a máig is nagy bűzként emlegetett történet fonalát.
Túl két nagy kolerajárványon az emberek nem csupán a büdöstől szenvedtek, hanem féltek is, hiszen az akkori meggyőződés az volt, hogy a betegség terjesztője a rossz szagú levegő, a fertőzőnek tartott miazma. A lakosság körében egykettőre eluralkodott a pánik.

Amikor a szag a parlamentig jutott
Előbb-utóbb nemcsak a riadalom híre, de a bűz is eljutott a parlamentig, és mivel ott is csak emberek ültek, ők is szinte kidőltek a Temze szagától.
Tartva a kolerafertőzés veszélyétől, haladéktalanul rendeleteket hoztak: először is 250 tonna klórmeszet öntöttek a folyóba, hogy fertőtlenítsék a vizét. Másodszor pedig végre megvalósították az évtizedek óta várakozó terveket, és határoztak London csatornahálózatának kiépítéséről is. Az elkövetkezendő hat esztendő során 1800 kilométer hosszú rendszert építettek ki a város számára. Azután a szennyvíz csak Londonon kívül ért a folyóba, majd hamarosan a tengerbe került.

Érzelmek logikája - Hogyan vannak jelen az érzelmek a logikus gondolkodásban?
A Femina Klub novemberi vendége Dr. Mérő László matematikus, pszichológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya az érzelmek és az elme bonyolult viszonyáról beszélget. Körbejárjuk, mit jelent valójában az érzelmi intelligencia, megismerjük az érzelmek szerkezetét, és hogyan alkalmazhatjuk a felismeréseinket mindennapi problémáink megoldásában is.
Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2023. november 6. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
Csak később, egy John Snow nevű orvos felismerésének köszönhetően derült ki, hogy valójában a víz volt a kórokozó terjesztője, és nem a levegő. Akkorra viszont Londonnak már nagyszerű csatornahálózata volt, és a tiszta víznek hála, a kolera sem pusztított tovább: így ha valamiért, akkor legalább ezek miatt érdemes volt elviselni a nagy bűzzel járó kellemetlenséget.
Viktoriánus kori konyha a pincében
Amikor felújították öreg házukat, a házaspár nagyon meglepődött: egy időkapszulaként várakozó 19. századi konyha bújt meg a ház pincéjének lezárt területén.