Csak annak lehetett szakálla, aki rendesen befizette érte a különadót: I. Péter cár furcsa rendeleteket vezetett be
A cár szigorúan szabályozta és megadóztatta a szakállviselést.
Napjainkban világszerte nagy divat a szakáll, ám ha még mindig érvényben lenne a háromszáz éve, Oroszországban törvénybe iktatott szakálladó, arrafelé bizonyára kevésbé lenne népszerű a viselet.
Gyerekmesébe illően cseng, de valóban volt ilyen fizetési kötelezettség: a szakálladót 1698-ban Szentpéterváron vezették be, hogy minden férfi, aki szakállat viselt, adóköteles legyen.
Így indult: kötelező szakállmentesség
A különös adót I. Péter cár, azaz I. Nagy Péter vezette be, aki mintegy negyven évig volt Oroszország élén, 1682-től 1721-ig. Ez idő alatt igen tevékeny és újító volt: fejlesztette az ipart, átszervezte a közigazgatást, modernizálta a hadsereget, sőt még a naptárt is megváltoztatta.
Fontos célja volt, hogy Oroszországot európai nagyhatalommá tegye, és ebben nemcsak a gazdaságnak vagy a hadakozásnak, de a kultúrának is szerepet tulajdonított. Rendeletek egész sorát hozta meg az orosz kultúra esztétikai megújítására, felemelkedését pedig abban látta, hogy a korábbi, tipikusan orosz dolgokat hátra kell hagyni.
Ez a felismerés akkor érte, amikor 1697-ben, inkognitóban elutazott kétéves európai körútjára Peter Mikhailov néven. Megállapította, hogy a szakáll az orosz elmaradottságot jelképezi, míg a borotvált arc az európaiságot, ezért megtiltotta a szakállviselést, és parancsba adta, hogy aki szakállat mer viselni, azt bárhol és bármikor is, de kapják el, és ott, helyben borotválják meg.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Az orosz férfinép természetesen nem örült az újításnak, sőt felháborodtak rajta, mivel egy olyan országban, ahol ortodoxok élnek, alapvető vallási ügy a szakáll viselése. A cárt azonban ez nem hatotta meg, és ragaszkodott a szakállmentességhez. Ő maga sem viselt szakállat, csak bajuszt, de valószínűleg nem is tudott volna növeszteni gyér arcszőrzete miatt.
I. Péter a szakálladó bevezetése idején egyébként afelől is határozott, hogy az addig hagyományos hosszú kabátot váltsák rövidebb francia vagy magyar fazonúra. Manökeneket állított ki Moszkva-szerte a város forgalmas pontjain, hogy bemutathassák az új, követendő divatot.
A szakálladó bevezetése
I. Péter cár idővel rájött, hogy a szakállkérdés az állam hasznára is lehet. Módosította a határozatát, és elrendelte a szakálladót, melynek értelmében már lehetett arcszőrzetet viselni, de mindenki, aki szakállat akart, adót kellett, hogy fizessen.
A szegényeknek alacsonyabb, a tehetősebbnek, nemeseknek és katonatiszteknek magasabb befizetendő összeget szabott. Ha valaki rendesen befizette az adóját, az kapott egy azt igazoló, egy esztendőre szóló érmét, és cserébe nem kötelezhették borotválkozásra.
Noha a szakálladó cseppet sem örvendett nagy népszerűségnek a lakosság körében, a szakálladó még további 47 évig érvényben maradt Oroszországban, kitartóan táplálva az államkasszát.
VIII. Henrik, a divat szerelmese
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy VIII. Henrik egyedülállóan divatimádó uralkodó volt.
VIII. Henrik tényleg kimaxolta a divatot: 6 meghökkentő darab, amit mindenki irigyelt
Nézegess képeket!
Elolvasom