Hiába akarsz lazának tűnni, ez az apróság elárulja, ha stresszes vagy

Ha arra gondolsz, hogy néz ki egy stresszes ember, elsősorban valószínűleg te is gondterhelt arcot, kéztördelést és heves lábrázást látsz magad előtt. Természetesen vannak helyzetek, amikor a testbeszéd árulkodik, és a nonverbális jelek megmutatják, ha valaki ideges. Ám egyes esetekben ezek nincsenek jelen, még akkor sem, ha az illetőt majd szétfeszíti a feszültség. Más jelek viszont ilyenkor is tetten érhetők, amelyek anélkül üzennek a stresszről, hogy az illető észrevenné.

Egy svájci kutatásban azt vizsgálták, hogyan változnak meg az emberek számítógépezési szokásai stressz hatására a munkahelyen. Azt találták, hogy az egér- és billentyűzetkezelési viselkedés akkor is elárulja a feszültséget, ha az illető teljesen lazán, akár tudatosan felvett, könnyed testtartással ül az íróasztalánál, és az arcán sem mutatkoznak az idegesség tipikus jelei.

A stressz jelei az íróasztalnál

A zürichi Eidgenössische Technische Hochschule egyetem kutatói az egérmozgatást és a gépelést tanulmányozták alanyaiknál feszült helyzetben, munkahelyi környezetben. A vizsgálat eredményeit egy olyan modell kidolgozásához használják fel, amelynek segítségével követhető a dolgozók ilyen irányú viselkedése. Ez a stressz mielőbbi felismerésére szolgál, így lehetővé téve, hogy azt, valamint a kiváltó tényezőket minél hamarabb kezelje a munkaadó. Mara Nägelin matematikus, a kutatás vezetőjének beszámolója szerint kiderült: a számítógép-kezelési szokások pontosabban árulkodnak az emberek stressz-szintjéről, mint a pulzusszám.

A kísérletben 90 önkéntes vett részt, akik szimulált irodai környezetben végeztek nagy feszültséggel járó, összetett feladatokat, többek közt adatok felvételét és értékelését, valamint találkozók szervezését. A kutatók közben rögzítették az egérrel és a billenytűzettel végzett tevékenységüket, valamint a pulzusszámukat, és időről időre megkérdezték őket, hogy épp mennyire érzik magukat idegesnek. A csoport egyik fele zavartalan körülmények közt dolgozhatott, a másik felét viszont folyamatosan chatüzenetekkel bombázták, és arra kérték, hogy később vegyenek részt egy állásinterjún.

Az eredmények azt mutatták, hogy minél stresszesebb az ember, annál szabálytalanabbul és pontatlanabbul irányítja az egeret, és a kurzorral ritkább, viszont nagyobb mozdulatokat tesz. Aki nyugodt, az gyakoribb, rövidebb mozdulatokat végez, és pontosabb, közvetlen úton kattintgat az aktuális célokra a képernyőn. Hasonló jelenség figyelhető meg a billentyűzetkezelés során is. A feszültség hatására az egyének sokkal több hibát, elütést vétenek, és görcsösen, szinte kalapálva gépelnek gyakori, rövid szüneteket beiktatva. A nyugodtabbak viszont puhábban gépelnek, ritkábban írnak el valamit, és kevesebb, viszont hosszabb szüneteket tartanak.

Arra a kutatók sem számítottak, hogy az eredmények szerint az egér- és billentyűzetkezelés precízebben árulkodik a stressz-szintről, mint a pulzusszám. Jasmine Kerr pszichológus, a tanulmány társszerzője elmondta: ennek magyarázata az úgynevezett neuromotoroszaj-elmélet. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a megemelkedett stressz-szint negatívan befolyásolja az agy információfeldolgozási képességét, ez pedig hatással van a motoros képességekre.

Mara Nägelin úgy véli, hogy modelljük megváltoztathatja a munka világát, de ahhoz, hogy az emberek elfogadjanak egy ilyen típusú rendszert, nagyon biztosan garantálniuk kell az adatok etikus gyűjtését, anonimizálását és védelmét. Hangsúlyozta: nem a cégeket szeretnék felruházni egy új ellenőrzési lehetőséggel, hanem céljuk, hogy a dolgozók a lehető legjobban érezzék magukat a munkahelyi környezetben. A projekt egyelőre kidolgozási fázisban van.

Fotók: Getty Images

• stressz
• jelek
• viselkedés
• munkahely
• számítógép
• Terasz