A Sagrada Família rejtélyes, alig ismert részlete: a bűvös négyzeteknek mágikus erőt tulajdonítottak

Barcelona és egyben a világ egyik leghíresebb temploma a Sagrada Família, vagyis a Szent Család-templom, ami még napjainkban is épül.

A rendkívül összetett, az organikus építészet mintapéldányának is tartott épület minden részletét, a tervező, Antoní Gaudí, valamint az őt követő művészek által elrejtett összes szimbólum és utalás jelentését lehetetlen küldetés lenne felfejteni, van azonban egy olyan elem, amit talán kevesen keresnek meg tudatosan a templomot meglátogatók közül, mégis számot tarthat az érdeklődésünkre. Ez pedig nem más, mint a Passió-homlokzaton található bűvös négyzet. 

A Sagrada Família bűvös négyzete

Az úgynevezett Passió-homlokzat a templom újabb részei közé tartozik, nyugat felé néz, és kevésbé díszes, mint a még Gaudí életében épített Születés-homlokzat, ami jóformán tobzódik a díszítményekben. A Passió-homlokzatot a Josep Maria Subirachs festő- és szobrászművész által kialakított, modernebb, geometrikus formák jellemzik. Az alkotó 1987-ben kezdett dolgozni a templomon. Az itt található ábrázolások, szimbólumok összessége a homlokzat elnevezéséhez hűen Jézus szenvedéseire és halálára utal. Ebbe a sorba illeszkedik a Jézus elárulását, Júdás csókját megjelenítő szobor mellett látható bűvös négyzet is.

A bűvös vagy mágikus négyzet egy olyan számtáblázat, amelyben az egyes sorok, oszlopok, illetve a két átló számait összeadva mindig ugyanaz az összeg az eredmény. A legkisebb ilyen négyzetek 3x3-asak, a barcelonai változat 4x4-es. Általában (de nem mindig) egymást követő pozitív egész számokkal töltik fel a négyzetet, ami egy 3x3-as példány esetén azt jelenti, hogy 1-től 9-ig szerepelnek benne a számok. Ez viszont azt eredményezi, hogy az összeg mindig ugyanannyi, a 3x3-as négyzet esetében 15, a 4x4-es négyzetnél pedig 34.

A barcelonai négyzet számait összeadva a sorokat, az oszlopokat és az átlókat nézve is 33-at kapunk, és nincs is benne az összes szám 1-től 16-ig, a 12-es és a 16-os hiányzik, míg más számok ismétlődnek.

Egyes elemzések szerint a spanyol művész, Subirachs számára az inspirációt Albrecht Dürer híres Melankólia I. rézmetszete jelentette, amit úgy alakított át, hogy a számolók a szimbolikus 33-as számhoz jussanak. A 33-as szám több mindent is jelenthet, a legkézenfekvőbb értelmezés, ami összecseng a homlokzat egész programjával, hogy a Krisztusi korra, Krisztus kereszthalálára utal. Továbbá a 3-as szám a kereszténységben a Szentháromság miatt is fontos.

Amulettként hordták

Habár napjainkban a bűvös négyzetek a matematikai érdekességek kérdéskörébe esnek, régebben mágikus erőt tulajdonítottak nekik. Az ilyen négyzetek történetét egyes források az időszámítás előtti harmadik évezredig, Kínáig vezetik vissza, ahol egy teknős páncélján lévő rendezett pöttyök alkottak hasonló alakzatot. Habár a kutatók szerint ennyire azért nem születhetett régen a bűvös négyzet, azt valószínűsítik, hogy az ókori Kínában hozták létre az első példányokat.

Európában arab közvetítéssel a 14. században a bizánci Manuel Moschopoulos értekezésében jelent meg, de nem ő volt az első, aki írt róluk, már a 11. századból is származnak olyan források, amelyek a bolygókhoz és azok hatásaihoz kapcsolták a bűvös négyzeteket. Az emberek talizmánként tekintettek rájuk, gyakran az angyalok, szellemek, bolygók neveinek betűit számokká alakították, és azzal töltötték fel az egyes cellákat. Úgy gondolták, hogy amulettként hordva gyógyító, a rossz szellemeket távol tartó hatással bírnak, illetve hogy a viselőre az adott bolygó tulajdonságai is hatnak. 

Michelangelo titkos kódot rejthetett a Sixtus-kápolna freskójába

A freskót elemző Silvio Goren régész könyvében foglalta össze, a festmény mely részein és mit üzenhetett a géniusz: két, a laikus szem számára láthatatlan részletet is feltárt.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• érdekesség
• sagrada familia
• barcelona
• bűvös négyzet
• bolygók
• Terasz