Így éltek a rövidlátók a szemüvegek előtt: meglepő, miket használtak nagyításra

1286 körül Pisa környékén egy olaszországi mesterember két üveglencsét rögzített egy feltehetően fából vagy csontból készült kerethez, és így megszületett az első ma is ismert szemüveg.

Azóta ma már magától értetődik, hogy ha rossz a látásunk, bemegyünk egy optikába és készíttetünk egy szemüveget. De vajon mit tett a régmúlt rövidlátó embere, hogy ne vakon botorkáljon összevissza?

Így éltek a rövidlátók a szemüvegek előtt

A kezdeti időkről nem sok történelmi bizonyíték maradt fenn arra vonatkozóan, hogy a látássérültek miként éltek túl, hogyan tudtak lépést tartani a falkával egy vadászó-gyűjtögető csoportban. Józan ésszel belegondolva persze az őskori embernek nem sok szüksége volt a dokumentumok és számlák olvasgatására. A rövidlátók ekkor valószínűleg olyan feladatokat kaptak, ahol a részletekre való összpontosítás képessége volt a lényeg – például kézműves-tevékenységeket.

Később persze feléledt az emberekben a vágy a tökéletes látás iránt. Már évszázadokkal az első szemüvegek középkori megjelenése előtt is voltak vizuális segédeszközök, amik a távollátást segítették.

Első kontaktlencsék

Az első kontaktlencséhez hasonló maradványt egy Földközi-tenger keleti térségében végzett ásatások során tárták fel. Ezek egyik oldalukon lapos, másik oldalukon domború, üvegből és hegyikristályból készült darabok voltak, amik 7-9-szeres nagyításra voltak képesek. Egy másik, 5300 éves egyiptomi elefántcsont-maradvány arra utalhat, hogy már az ókori egyiptomiak is rendelkeztek valamilyen látásjavító eszközzel.

Nem ezek voltak azonban az egyetlen civilizációk, akik felfedezték a lencsék hasznosságát. Liu Xiu kínai császár fiának 1. századi sírjában például egy 2,3 grammos konvex kristálylencsét találtak.

Drágakövek

Az ókori rómaiak úgy hitték, hogy a smaragd és más zöld drágakövek nyugtathatják a szemet, sőt, akár látásjavító eszközként is szolgálhatnak. Egy híres példa erre idősebb Plinius Természetrajz című művében található, ahol az író megemlíti, hogy Nero császár egy smaragd vagy hasonló drágakő segítségével nézte a gladiátorviadalokat. A történészek azonban úgy vélik, hogy a kő valószínűleg nem annyira nagyította a látványt, mint inkább a nap vakító fényét szűrte meg.

Vízcsepp

– A betűk, bármilyen aprók és halványak is, viszonylag nagyok és élesek lesznek, ha egy vízzel töltött üveggömbön át nézzük őket – írta Seneca, a római filozófus Természeti kérdések című művének első kötetében. Kortársa, idősebb Plinius szintén megfigyelte, hogy ezek az elemek együtt lencseszerű tulajdonságokat hoznak létre. Bár a módszer működhetett, Seneca további gondolatainak hiánya arra utal, hogy ez a nagyítási technika valószínűleg nem terjedt el széles körben.

Tükrök

Seneca a víz mellett a tükrök nagyító hatásáról is említést tett. – Már említettem, hogy léteznek tükrök, amelyek minden visszatükrözött tárgyat felnagyítanak – írta.

Valóban, a homorú fémből, üvegből vagy kristályból készült tükrök segíthettek a kisebb szövegek nagyításában azok számára, akik látásproblémákkal küzdöttek. A francia író, Jean de Meun a 13. század végén írt Le Roman de la Rose című költeményében is beszámolt ennek az eszköznek a hatékonyságáról. Ennek ellenére kevés dokumentált példa maradt fenn arra, hogy a tükröket széles körben használták volna erre a célra.

Olvasókő

A látássegítő eszközök terén az igazi fejlődést az olvasókő feltalálása hozta. Ezt az újítást a 9. századi andalúz tudósnak, Abbas ibn Firnasnak tulajdonítják, de a görbült üvegfelületek nagyító hatásáról részletesen írt az arab matematikus, Ibn al-Haytham is.

Az olvasókövek jellemzően kvarcból, hegyikristályból és különösen berillből készültek, és plano-konvex formára csiszolták őket: a lapos oldaluk a könyv oldalára feküdt, míg a domború felső részük lehetővé tette a betűk tiszta és nagyított látványát. Kezdetben elsősorban az idősek látásának segítésére használták őket, ám hamar népszerűvé váltak a fiatalabb olvasók körében is.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• rövidlátás
• szemüveg
• szemüveg története
• történelmi érdekesség
• találmány
• látás
• Terasz