A történelem 3 legrejtélyesebb halálesete, amire máig nincs magyarázat

A történelmi személyek halála körül szinte minden esetben legendák keringenek - gyakran még akkor is, ha bizonyítékok igazolják a gyilkost.

Az összeesküvés-elméletek megszaporodnak, ahogy a találgatások is: vajon az FBI, a CIA, a maffia, a szabadkőművesek vagy a kommunisták állhattak a háttérben?

A szálak idővel annyira kuszává válnak, hogy az igazságot évek, évtizedek múltán szinte már lehetetlen kideríteni. Ez a helyzet a következő rejtélyes halálesetekkel kapcsolatban is.

Egy hónapos pápaság: I. János Pál titokzatos halála

Hívei csak mosolygó pápaként emlegették Albino Lucianit, aki I. János Pál néven ülhetett Szent Péter trónjára 1978 augusztusában. Uralkodása azonban nem sokáig tartott, 33 nap elteltével ugyanis holtan találták rezidenciáján.

I. János Pál számos reformot tervezett. Változásokat akart a vatikáni adminisztrációban és a miniállam bankjának működésében. Meg akarta törni az - egyesek szerint a szabadkőművesekkel együttműködő - bíborosok hatalmát, több fontos kérdésben - például a fogamzásgátlás és a papi nőtlenség kapcsán - felül kívánta vizsgálni az egyház álláspontját, vagyis rögtön a megválasztása után annyi ellenséget szerzett magának, ami másnak egy életre elég lenne. Hivatalosan szívinfarktus végzett vele, de meglehetősen sok a gyanús körülmény: az egyik alkalmazott szerint reggel fél ötkor, a másik szerint fél hatkor találtak rá, és azt sem tudni pontosan, hogy a hálószobájában feküdt-e vagy a fürdőszobában. Szemtanúk szerint a halott szentatya arckifejezése rendkívül rémisztő volt, ami azt látszik igazolni, hogy nagyon erős méreggel végezhettek vele. A pápákat nem szokás boncolni, ezért I. János Pált is gyorsan bebalzsamozták, majd eltemették - titkát magával vitte a sírba.

A legnagyobb összeesküvés-elmélet: John. F. Kennedy halála

John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatban már annyi elmélet született, hogy, ha valaki egyszer előállna az igazsággal, talán már azt sem hinnénk el.
A fiatal, sármos és rendkívül népszerű elnököt 1963 novemberében lőtték le Dallasban. A hivatalos álláspont szerint a tettes Lee Harvey Oswald volt, a marxista eszmékkel szimpatizáló egykori tengerészgyalogos - és talán CIA-ügynök -, az ügyet kivizsgáló Warren-bizottság szerint társak és mindenféle külső segítség nélkül. Később kiderült, hogy nem csak három, hanem legalább négy - mások szerint kilenc vagy 24 - lövést adtak le Kennedyre, és az egyik golyó biztosan más irányból érkezett. Az elnök az első találatot még érezte, a másik által viszont végzetes sérülést szenvedett a koponyáján. Holtteste a felesége, Jackie ölébe borult, akit sokkolt a látvány, ezért szeretett volna kiugrani a mozgó autóból.

Oswaldot hamarosan elkapták, ám azt a mai napig vita övezi, hogy valóban önös érdekből követte-e el a gyilkosságot. A legnépszerűbb összeesküvés-elméletek egyike szerint kubaiak állhattak a háttérben, akik úgy érezhették, Kennedy cserbenhagyta őket az 1961-es, Disznó-öbölbeli invázióban. Mások szerint a KGB tehető felelőssé, hiszen Lee Harvey Oswald több évet is élt a Szovjetunióban, ráadásul felesége a KGB egyik tisztjének unokahúga volt.

Egy elmélet szerint az egész akciót a CIA tervelte ki, a kormány több tagját is bosszantotta ugyanis Kennedy sikertelen szereplése a Disznó-öbölben, egy negyedik elképzelés szerint pedig a maffia állt a háttérben - Kennedy ugyanis testvérével, a szintén merénylet áldozatává vált Robert Kennedy-vel fel akarta számolni azt.

A svédek Schindlerje: Raoul Wallenberg eltüntetése

A gazdag bankár- és diplomatadinasztiából származó, svéd Raoul Wallenberg 1944 őszén érkezett meg hazája budapesti nagykövetségére. A második világháború utolsó szakaszában szerteágazó tervei már nem lehettek, egyetlen célja az volt, hogy a lehető legtöbb zsidó embert mentse ki a vesztüket érző és kegyetlen mészárlásba kezdő nácik és nyilasok kezéből. A bajba jutottaknak menlevelet adott, a veszélyeztetett házakra kitűzette a svéd zászlót, így mentve meg több ezer férfit, nőt és gyermeket.

Karácsony táján Wallenberg már nem érezte magát biztonságban a fővárosban, 1945. január közepén ezért Debrecenbe indult, hogy a szovjetekkel tárgyaljon a gettók felszabadításáról. Ekkor látták utoljára élve.

A később nyilvánosságra került jelentések szerint Wallenberget Moszkvában tartották fogva, majd a moszkvai Lubjanka börtönbe került. 1945. március 8-án - szovjet nyomásra - a Magyar Rádióban azt közölték, hogy Wallenberget már a Debrecenbe vezető útján megölték a nyilasok vagy a Gestapo, 1957-ben pedig azt állították, hogy 1947-ben a Lubjanka börtönben halt meg. Raoul Wallenberg halálának pontos ideje és helye ma is ismeretlen.

• titok
• halál
• történelem
• rejtélyes esetek
• Terasz