Véletlenül fedezték fel az elpusztult várost: 1500 évig senki sem tudott róla

Időszámításunk szerint 79-ben pontosan ezen a napon kitört a Vezúv vulkán, és lesöpörte a föld színéről a lábánál fekvő Pompeji városát annak teljes lakosságával együtt. A katasztrófát megelőzően a tűzhányó mintegy négyezer évig szunnyadt a kráterét elzáró lávadugó miatt, ám ezen a baljóslatú napon felébredt, és iszonyatos mértékű pusztítást végzett.

Bár azóta rengeteg idő eltelt, az emberek kíváncsisága nem csökkent, így Pompeji történetéről már számos tanulmány, műalkotás, kiállítás és dokumentumfilm is készült. A következő érdekességekkel azonban sokan még nem találkoztak.

Véletlenül találták meg

Hihetetlenül hangzik, de a katasztrófa 1500 évig rejtve maradt, felfedezése pedig csakis a véletlennek köszönhető:  az első falmaradványok a 16. században, a Sarno-folyó szabályozási munkálatai során bukkantak fel.

A hivatalos ásatások csak jóval később, 1748. áprilisában kezdődtek meg Roque Joaquín de Alcubierre spanyol mérnök vezetésével. Nem telt bele sok idő, míg a lelőhely kiemelt szerephez jutott az újkori európai kultúra fejlődésében.

Hegynek hitték a Vezúvot

Erről az állításról megoszlik a tudósok véleménye: egyesek szerint az ott élők többsége tudta, hogy otthonaik egy szunnyadó vulkán lábánál fekszenek, míg mások szerint a lakosok erről mit sem sejtettek, és egyszerűen hegynek vélték a Vezúvot.

Érdekesség, hogy bár a vulkánról legtöbben kapásból Pompejire asszociálnak, nem ez volt a tűzhányó leghíresebb megmozdulása: egy 1631-es kitörése legalább akkora erejű volt, mint amelyik maga alá temette Pompeji lakosságát.

Az időjárás is az emberek ellen játszott

Murphy törvénye, hogy ami elromolhat, az el is romlik, mert aznap a körülmények egyértelműen az emberek ellen játszottak. A széljárás ugyanis normál esetben pont a várostól ellenkező irányba sodorta volna a hamut. Ám a katasztrófa bekövetkezésekor nem így történt.

A kutatók is lerótták tiszteletüket az áldozatok előtt

Szakértők régóta dolgoznak a Vezúv által elpusztított Pompeji területén, egy alkalommal pedig észrevették, hogy a hamu egyes részein napjainkban is lyukak tátongnak, ami arra utal, hogy ott valamikor emberek feküdtek. Ezért a kutatók gipszkötéseket hagytak bennük, mintegy tisztelgésképp az áldozatok előtt.

Újabb kitörés jöhet

Pompeji óta a Vezúv már több mint harmincszor kitört. Ha valaki megfigyeli, tevékenysége ciklusokra bontható, az 1913-1944 közöttiek a kutatók szerint az 1631-ben megkezdődött vulkáni aktivitás lezárásai voltak.

Az 1631-es volt a Vezúv második legpusztítóbb kitörése, amikor a forró láva mintegy háromezer emberrel végzett. 1944-ben a vulkáni láva a kerteket és házakat vette célba, miközben 26 emberéletet követelt. Olasz szakértők szerint pedig a Vezúv 2100-ig ismét kitör majd.

Vulkánkitörés képeken

Az indonéziai Bali szigetén található Agung-tűzhányó 1963-ban ezer emberrel végzett. Legutóbb 2018. június 29-én tört ki.

Képek forrása: Getty Images Hungary

• pompeji
• pompeii évfordulók
• pompeii évforduló
• pompeii története
• érdekességek pompeiiről
• Terasz