500 millió ember él időzített bombák lábánál: egyszerű oka van
Az aktív vulkánok száma jelenleg 1500-ra tehető, a tudósok pedig naponta húsz kitörést számlálnak, mégis egész társadalmak élnek tűzhányók közelében.

etna
Ez is érdekelhet

A jótékonyság ősszel sem áll meg (x)

Kukkants be az Illatszertárba! (x)

Nem szereti a gyerek a zöldséget, mit tegyünk? (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Amikor a tehetség és a középszerűség összecsap - Szily Nóra az Amadeus két főszereplőjével beszélgetett

A legropogósabb héjú, legpuhább kifli - A gyerekkorba repít vissza

A jótékonykodás legegyszerűbb formái: ha segíteni szeretnél, de nem tudod, hogyan állj neki

beauty and style

A macskaszem a legdivatosabb manikűr idén: nincs most ennél nőiesebb viselet »

Ugyanazt a pulóverruhát viseli 15 alkalommal a nő, de mindig másképp fest benne: nem kell sok a nőiességhez »

Kate Moss mindenkit meglepett: elegáns ékszereket inspirált a vagányságáról híres 46 éves modell »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

251 millió év telt el a földtörténet egyik legnagyobb ismert vulkánkitörése óta, de a tudósok ma is naponta húsz robbanást számlálnak. Jelenleg az aktív vulkánok száma 1500-ra tehető. Noha számos veszélyes is bőven akad köztük, egész társadalmak élnek a közvetlen közelükben. Sőt, ők, akárcsak az ókori rómaiak és görögök, istenként tekintenek a természeti óriásra.

A vulkánok 251 millió éve már biztosan jelen vannak a Földön, és amellett a Jupiter holdján, a Marson és a Holdon is. Míg utóbbi kettő tűzhányói már régóta alvó állapotban nyugszanak, a Földön és a Jupiter holdján a mai napig több száz aktív képződményt tartanak számon. A tudósok ezek lehetséges kitöréseit a velük összefüggő kristályok és gázok elemzésével igyekeznek meghatározni, de még így is számos katasztrófa kirobbantóivá válnak.

Miért élnek ilyen sokan tűzhányók közelében?

- Sokan kérdezik, hogy, ha ilyen veszélyes egy vulkán, akkor miért élnek ott az emberek? Szerintem a válasz az, hogy az ott élők nem úgy gondolnak a veszélyre, vagy legalábbis az a minőségi élet, melyet a vulkánoknak köszönhetően élhetnek, elfeledteti velük a kockázatot - árulja el prof. Patrick D. Nunn geográfus a Viasat Nature műsorában, utalva a vulkáni talaj bő termékenységére.

vulkan

A földtörténet egyik legnagyobb ismert vulkáni katasztrófája 251 millió évvel ezelőtt történt, melyet a perm-triász kihalási esemény okozójaként is említenek. Következtében 1,5 millió négyzetkilométernyi területet fedett bazalt, több mint három kilométer vastagságban. A tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinceseknek pedig mintegy 70%-a pusztult ki.

Napjainkban 1500 aktív vulkánt számlálhatunk, ebből körülbelül ötszáz már évszázadok óta szunnyadó állapotban pihen. Mások azonban folyamatos mozgásban vannak, legismertebb közülük a hawaii Kilauea, a franciaországi Piton de la Fournaise, az olaszországi Stromboli és az Etna. Naponta körülbelül húsz vulkánkitörést számlálnak a tudósok.

Közel 300 ezer ember halálát okozták eddig

Veszélyesség szerint az izlandi Eyjafjallajökull vezeti a rangsort, mely 2010-ben körülbelül húsz európai ország légterét kényszerítette lezárásra, ezzel több mint százezer utast érintve. De emlékezhetünk az olasz Vezúv híres pusztítására is, mely Pompeii-t temette teljesen maga alá. Annak ellenére, hogy közel 300 ezer ember halálát okozták már, és hatalmas pusztítást végeznek világszerte, a mai napig 500 millió ember éli mindennapjait az időzített bombák lábánál.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az élet vulkánokkal 2019. június 3-án, hétfőn 21 órától, a Vulkánok: kettős pusztítás pedig június 4-én, kedden 21 órától lesz látható a Viasat Nature műsorán. A dokumentumfilmek a kitörések pillanatait és következményeit ugyanúgy megmutatják, mint ahogy szemléltetik a helyi lakosok és a tűzhányók között kialakult, különleges kapcsolatot - és, mint kiderül, utóbbiak ugyan néha elvesznek, mégis sokkal többet adnak, mint gondolnánk.

Kiemelt kép: Getty Images.

A sziget, ahol fél évig nem kel fel a nap

A fagyos, norvég szigeten fekvése miatt fél évig sötét van, amit fél év világosság követ, mégis zajlik az élet, ugyanúgy, mint más északi területeken. Ám, ahogy meghalni, úgy születni sem lehet a különös helyen. 

Ezt is szeretjük