Valami nem stimmel a 16. századi térképpel: 6 ezer évvel ezelőtti állapotot mutat be

Mit várunk el egy térképtől? Azt, hogy leképezze a valóságot éppen olyannak, amilyen, hiszen így segíthet hitelesen a tájékozódásban. A régi térkép, a Piri Reis azonban valami egészen váratlant mutat az általunk ismert világ helyett.

A Piri Reis-térképre 1929-ben bukkant rá egy német teológus, Gustav Adolf Deissmann, miközben katalogizált a Topkapi Palace könyvtárában, Isztambulban. A gazellabőrre festett térkép a 16. századból való, és meglepő hiányossága van: hó nélkül ábrázolta az Antarktiszt.

A Piri Reis-térkép

A térképet 1513-ban készítették. Rajzolója a felirat szerint Hagji Ahmed Muhiddin Piri volt, másik nevén Piri Reis, a török haditengerészet egykori tengerésze, aki térképészettel is foglalkozott.

Piri Reis nemcsak a térképet rajzolta meg, hanem jegyzeteket is hagyott rajta, melyekben tudatta, hogy nem ő mérte fel a térképen ábrázoltakat, hanem másolt: számos forrás alapján dolgozott, amelyeket azonban nem nevez meg pontosan. Csupán annyit tudni, hogy húsz térképet hívott segítségül, arab és portugál térképeket, valamint egy Ptolemaiosz készítette térképet, illetve Kolumbusz térképét. Feltételezések szerint az ismeretlen források a konstantinápolyi császári könyvtárból származhattak, ahová Piri Reisnek szabad bejárása volt. Ezek a térképek sajnos azóta eltűntek, vagy már nem léteznek, így nem lehet tudni, ki mikor készítette őket, és mi alapján.

A térkép rejtélye

Amióta csak felfedezték, vitáznak a térkép felett. A tény, hogy hó nélkül, hatezer évvel ezelőtti jegesedése előtti állapotában mutatja a sarkvidéket, egy szembetűnő furcsaság, ráadásul amikor a térkép készült, az Antarktiszt még fel sem fedezték, csak 300 esztendő múlva.

A Piri Reis-térkép körül nem fogynak, inkább csak egyre szaporodnak a kérdések. Hogy lehet az, hogy a térkép egy még felfedezetlen földrészt ábrázolt? Miért ábrázolta egészen másként, mint amilyen valójában? Honnan tudhatták, mi van a jég- és hóréteg alatt? Hogyan ábrázolhattak egy jégkorszak előtti állapotot?

Hapgood elmélete, amit Einstein is elismert

Egy botegyszerűségű magyarázat lehetne, hogy mindössze elképzelték, mi lehet a Földnek azon a részén, de ez nem túl tudományos, és született is ennél jóval nagyívűbb elmélet is. Érthető módon felborzolta a kedélyeket.

Charles Hapgood (1904-1972) New Hampshire-i egyetemi tanár nevéhez fűződik, aki szerint a térkép újfent azt támasztja alá, hogy igenis létezett az elveszett, ősi tudás, amelyet gyakorta bizonygatnak. Noha sokan megmosolyogták, akadtak támogatói is, így maga Albert Einstein is, aki előszót írt Hapgood a témában írt könyvéhez. Ebben az elismert tudós izgatottságát fejezte ki az elmélet kapcsán, és nem utolsósorban támogatásának is hangot adott. Hasonlóképp cselekedett egy levélben is, amelyben Hapgood egy cikkére reagált.

A levélben ez áll:

Kedves Mr. Hapgood,

olvastam a cikkét és az egész prezentációt meggyőzőnek, jól dokumentáltnak találtam. (...) Az egyetlen kétségem csupán az, hogy olyasvalaki, aki nem szakmabeli, egészében képes lesz-e követni az ön eszmefuttatását.

Üdvözlettel,

Albert Einstein

Az elmélet részletei

Hapgood szerint a térkép nem egy saját korabeli, 1500-as évekbeli állapotot mutat be, hanem egy akkorit, amikor az Antarktisz még másutt, a déli sarktól 2000 mérföldnyire északra helyezkedett el, ezáltal melegebb volt az éghajlata. Ez magyarázza a hó hiányát. Miután földkéreg-elmozdulás következtében levándorolt délre, a földrész hidegebbé vált, és jégtakaró keletkezett rajta.

Eszmefuttatásában ennél is tovább ment: Antarktiszt i. e. 4000 körül, 6000 éve kezdte elborítani a jég, tehát ahhoz, hogy hó nélküli felszínét térképen ábrázolhassa, látnia kellett egy, a lejegyzéshez szükséges ismeretekkel rendelkező korai civilizációnak. Ha pedig létezett ilyen, akkor a Piri Reis-térkép nem más, mint az ősi tudás és egy korai, fejlett civilizáció meglétének ékes bizonyítéka.

Hapgood elmélete sokakat gondolkodóba, másokat zavarba ejtett, de bármennyire is érvelt jól, és bármennyire is támogatta Einstein, nem az ő elmélete lett a Piri Reis-térkép rejtélyének hivatalosan elismert kulcsa. Voltaképpen azóta sem került pont az ügy végére, és mind mai napig vitatkoznak rajta, hogyan és miként ábrázolhat ennyire korai állapotokat a 16. századi térkép. A legfőbb kérdés talán mégis az, egyáltalán rájöhetnek-e valaha a titok nyitjára, avagy túl sok a hiányzó láncszem.

A készítőt 1554-55-ben lefejezték, mert kegyvesztetté vált. Az élénk képzelőerővel megáldott találgatók fantáziája ennek hallatán ismét beindulhat: akár azt is feltételezhetnék, hogy valójában azért  végezték ki Piri Reist, mert hozzáfért a konstantinápolyi császári könyvtárban tárolt korai dokumentumokhoz, és egyszerűen túl sokat tudott.

Piramis az Antarktiszon?

Egy piramis az Antarktiszon legalább olyan furcsán hangzik, mint a hó nélkül ábrázolt sarkvidék. Pedig sokan gyanút fogtak a Google műholdfelvétele alapján.

• antarktisz
• térkép
• érdekesség
• középkor
• 16 század
• Terasz