Elviselhetetlen személy, de csodákat művel - Pető András, és ami mögötte van

A Pető Intézetről mostanában az aggasztó körülmények miatt lehetett hallani, de nem árt, ha az ember tisztában van azzal, hogy miért dolgoznak a konduktorok.

A Pető-módszer 2006 év elején lett az első szellemi hungarikum, ami nem kézzelfogható termékre vonatkozik, hanem egyfajta - Pető András nevéhez kötődő - pedagógiai módszerre, ami már világszerte elismert.

A Pető-módszer

Pető András mottója a következő volt:
- Adj halat az éhezőnek, és aznap megmented a haláltól. Tanítsd meg halászni. Örök életre jóllakott lesz…

Az intézetben dolgozók meg akarják mutatni az idegrendszeri eredetű mozgásszervi panaszokkal küzdő betegeknek a teljes élethez vezető utat, aminek módszerét a Pető Andrásról elnevezett intézetben oktatják és alkalmazzák.

A módszer alapgondolata, hogy az idegrendszer a károsodás ellenére is rendelkezik tartalékokkal és új kapcsolatok kiépülésének a lehetőségével, amelyek a megfelelő tanulási és tanítási módszerekkel előhívhatók. Emiatt a konduktív elnevezés, ami rávezetést jelent.

Pető a gyerekek kezelésén túl felnőttek rehabilitációjával is foglalkozott. Ennek alapja pedig, hogy az agy plaszticitása a gyerekkor elmúlásával is megmarad, tehát még súlyos sérülés esetén is van lehetőség új kapcsolatrendszer kiépítésére és bizonyos fokú regenerálódásra.

A Pető-módszer a gyakorlatban

A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célja, hogy megtanítsa a sérültet tanulni, és fejlessze a tanulási képességeket. A betegek csoportos és egyéni programok keretében foglalkoznak különböző mozgásos és kognitív feladatokkal, különféle szituációkban alkalmazva és gyakorolva őket. A cél a minél önállóbb élet elérése.

A 18. életévüket betöltött mozgássérültek nevelés-fejlesztése bejáró rendszerben történik, heti két-három alkalommal tartott csoportos foglalkozások keretében. Egy csoport 12-14 fős, de léteznek speciális csoportok is, négy-hat fővel. 

Az intézetbe való felvétel két hónapra történik, ami szükség szerint meghosszabbítható. Külföldről érkező mozgássérültek esetén a felvétel kettő-négy hét intenzív konduktív foglalkozással történik. A következő problémákon tudnak segíteni az intézetben: hemiplégia - féloldali bénulás -, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, paraplégia - az alsó végtagok bénulása -, CP - egyfajta mozgásfogyatékosság - és aphasia - agyi sérülés következtében létrejött beszédzavar.

Mi a konduktor feladata?

A konduktív nevelést a konduktor végzi, aki a gyerekek szellemi és fizikai fejlődéséért felelős segítő pedagógus. A lényeg, hogy minél korábban és intenzívebben meg kell kezdeni a nevelést, hiszen ebben az esetben a gyerekek 60-70%-a már hároméves korára óvodába mehet.

A mozgássérült gyerekek elmaradnak a fejlődési folyamatban. Először próbálkoznak alapmozgásokkal, de hamar feladják még csecsemőkorban. Ekkor szokott a képbe kerülni a Pető Intézet. A konduktor a szülővel való beszélgetés és a gyerek megfigyelése után kezd el tanácsokat adni a kezelésre és fejlesztésre. Ahány gyerek és ember, annyiféle gyógyulás, nincs meghatározott recept erre vonatkozóan.

Alapvetően nem kérdéses, hogy miért is ennyire fontos a Pető Intézet fennmaradása. Ennek ellenére jelenleg veszélybe került az intézmény léte, hiszen a tavalyi költségvetésből, ami 2,2 milliárd forint volt, idén már csak 1,5 milliárdot kap az intézmény. Ez e tény súlyosan veszélyezteti a fennmaradását.

Dr. Pető András (1893-1967)

A későbbi mozgásterapeuta Pető András szigorú pedagógus anyától és Parkinson-kórban szenvedő apától származik. A családi körülmények nagyban befolyásolták gyerekkorát, így igen korán családfenntartóvá vált, és kétéves öccse neveléséről is gondoskodott. Az érettségit Budapesten, orvosi tanulmányait pedig szintén a magyar fővárosban, valamint Bécsben és Párizsban végezte. Az első világháború alatt hadikórházakban dolgozott, majd Bécsben több rehabilitációs intézetnek lett vezetője. A központi idegrendszeri mozgássérültek terápiájával 1922-ben kezdett foglalkozni.

Közben publikációi is megjelentek, amelyekből kiderül, hogy a konduktív pedagógia már akkor foglalkoztatta. Módszerét 1938-as Magyarországra való visszatérésekor kezdte kidolgozni a központi idegrendszeri sérülés miatt mozgáskorlátozott gyerekek fejlesztésére.

Meglátása szerint a fogyatékosság tanítással korrigálható probléma. Módszerével egy teljesen új szemléletet hozott Magyarországra, hiszen egyszerre foglalkozott a testtel és a lélekkel, a tanítással és a tanulással. Az intézetet 1945-ben hozta létre, ami az ötvenes években hivatalosan is a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete nevet kapta meg. Először maga keresett betegeket, és a saját pénzéből segítette őket, támogatta az étkezésüket. Pető András 1950-ig az Országos Mozgásterápiai Intézet vezetője volt.

Munkáját külföldön is elismerték, viszont a legnagyobb sikereit visszavetette az, hogy Pető meglehetősen nehéz ember volt, így sok konfliktusa alakult ki a szakmabeliekkel is. Az itt kezelt betegeknek a Pető-módszer miatt már nem kell életük végéig intézetben élniük, segítségével már több ezer gyereknek sikerült iskolába mennie, illetve felnőttként aktív életet élnie. Pető András 1967. szeptember 11-én, 74. születésnapján halt meg Budapesten. 

• gyógyító
• gyógyítás
• a gyerek fejlődése
• belföld
• mozgássérült
• pető andrás
• pető módszer
• pető intézet
• Terasz