Megalázó: ennyi pénzt kap egy kezdő orvos Magyarországon
Csoda, ha külföldre mennek a legjobbak?
Sürgős megoldásra lenne szükség.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Bár béremelés volt tavaly az egészségügyben, az orvosok továbbra is rosszul keresnek. A szakorvosok egy része ezért külföldre megy, más része pedig a mindenkire nézve megalázó hálapénz rendszerében keres boldogulást.

A Magyar Rezidens Szövetség radikális béremelést sürget, de egyelőre nem világos, honnan teremti erre elő a pénzt a kormány.

Nem csoda, hogy külföldre megy egy orvos

Megdöbbentő számokat közölt hétfői blogbejegyzésében Telegdy Álmos, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdásza. Mint fogalmaz: „Egy közszférában dolgozó bére 2006-ban még 12 százalékkal magasabb, 2012-ben már 30 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy hozzá hasonló, versenyszférában dolgozó bére. A diplomások között 40 százalék volt a közszféra bérhátránya 2012-ben. Nem csoda, hogy orvosaink elmennek, tanáraink pályát váltanak.”

Mivel az orvosok külföldi munkavállalásához szakorvosi bizonyítványt kell igényelni, pontosan megmondható, adott évben hány orvos készül határainkon túlra. A legutóbbi adatok szerint a tavalyi évben 120 szakorvossal kevesebb hagyta el hazánkat, mint azt megelőzően, de még így is nagy gondot jelent az itthon diplomázott és külföldön munkát vállalt orvosok nagy száma.

Ennyit keres ma egy orvos

Ma egy orvos havi bruttó alapbére átlagban 278 ezer forint. Hogy ebből az alapból mennyi jut az orvosnak, több tényező függvénye, de nagyságrendileg nettó 200 ezer forintot lehet így havonta megkeresni. Az sem ritka azonban, ha egy kezdő orvos csak 150 ezer forint nettó összeget tehet zsebre.

A Markusovszky-ösztöndíj azonban komoly segítséget jelent a rezidenseknek, de a legabszurdabb helyzetet is pont ez teremti meg. Ha valaki végez a szakorvosképzéssel, és itthon helyezkedik el kezdő szakorvosként, akkor már nem lesz jogosult az akár havi 100 ezer forintos ösztöndíjra, így pedig a bére nagyot esik. Rezidensként az ösztöndíjjal együtt akár havi 250 ezer forint is lehet a hazavihető összeg, de kezdő orvosként ez már csak 150 ezer forintot tesz ki.

Az orvosok egy részének megtartásában nemcsak a Markusovszky-ösztöndíj játszhat szerepet, de az is, hogy tavaly szeptemberben bruttó 40 ezer forintos béremelést adott a kormány a kezdő szakorvosoknak januárig visszamenőleg. Ugyanakkor még így is előfordulhat, hogy a minden támogatást igénybe vevő rezidens szakorvosként már csak alig több mint feleannyi pénzt vihet haza havonta, mint addig.

Az itthoninak közel tízszerese a rezidensi fizetés Nyugat-Európában

Sajnos a Magyar Rezidens Szövetség nem reagált megkeresésünkre, de forrásaink szerint, míg egy rezidens itthon 140 ezer forintot vihet haza - a Markusovszky-ösztöndíj nélkül -, egy német kollégája akár a 3800 eurót is megkeresi. Ez mai árfolyamon számolva 1,2 millió forint, tehát a hazai bérek közel tízszerese.

Az egészségügy forráshiányáról már akkor meggyőződhetsz, ha belépsz egy kórházba. Így fest ma a Szent István Kórház Budapesten.

Radikális béremelés hozhatna megoldást

Az alacsony bérek miatt nem meglepő, hogy a hálapénzek rendszerének visszaszorítása eddig sikertelen volt. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár beiktatása után nem sokkal, egy konferencián a hálapénzen alapuló rendszert nevezte a magyar egészségügy legnagyobb problémájának.

Való igaz, a hálapénz egy komoly gond, mégpedig az anyagi forráshiány tünete. A Magyar Rezidens Szövetség - MRSZ - felmérése szerint a magyar orvosok túlnyomó többsége megalázónak tartja a hálapénzt, de kénytelen elfogadni alacsony bére miatt.

A felmérésre reagálva az MRSZ számításai szerint radikális béremelésre lenne szükség az ágazatban. A mostani átlagos alapbér helyett beosztástól függően akár 275 és 500 ezer forint közötti lenne az a nettó kereset, amennyi megszüntethetné a hálapénz rendszerét, és a tömeges kivándorlást is mérsékelhetné. Ezekre az alapbérekre rakódnának még a túlórák, a hétvégi munkaórák vagy épp a kutatásért járó plusz összegek.

Bár Zombor Gábor szerint a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatként tekint az egészségügyre, elismeri, hogy humánerőforrás-krízissel küzdenek. Hogy miként teremtik elő a bérrendezésekhez szükséges pénzt, arról Zombor egyelőre nem mondott konkrétumokat.

Ezt is szeretjük