Mit tehetsz, ha egy orvos tönkreteszi az életed?

Orvosi műhibák többször fordulnak elő, mint gondolnánk. Alapvetően nagyon tág, sokrétű és bonyolult szálak kísérik a folyamatot, viszont sokan még a legfontosabb tényezőkkel sincsenek tisztában.

Az orvosi műhibákra szakosodott kártérítési tanácsadó, dr. Kolnhofer Tamás elmondása alapján ezek az esetek rendkívül gyakoriak hazánkban, csak nem kapnak megfelelő nyilvánosságot.

Összesen két eset

- A tényleges szabadságvesztéssel járó első ügy Geréb Ágnesé volt, ezt azonban nem nevezném mintaértékű ítéletnek, mert a körülmények erkölcsi szempontból nem feltétlenül találkoztak a társadalom értékítéletével - mondta el dr. Kolnhofer Tamás.

Múlt héten, május 28-án hozta meg a bíróság az ítéletet annak az orvosnak az ügyében, aki még 2008-ban egy 31 éves nő vetélését követően egészségügyi műtétet hajtott végre, de annak során több belső szervét is megsértette az érintettnek. A doktor, a beteg hiába panaszkodott hasi fájdalmakra, telefonon rendelte el a gyógyszeres kezelést. A páciensnél hashártyagyulladás alakult ki, majd vérmérgezés következtében, az ezek után elvégzett két műtét ellenére meghalt.

A Szegedi Törvényszék ítélete az első olyan, amikor egy orvos foglalkozás körében elkövetett szakmai szabályszegés miatt börtönbüntetést kap, valamint öt évig nem praktizálhat.

Büntetőjogi vagy kártérítési felelősség

Alapvetően különbséget kell tenni büntetőügy és kártérítési eljárás között, ugyanis amíg az előbbi a büntetőjog, az utóbbi a polgári jog körébe tartozik.

A büntetőeljárás során az orvos személye ellen folyik az eljárás, és a legsúlyosabb esetben szabadságvesztésre is ítélhetik. A kártérítési eljárások ezzel szemben az orvost alkalmazó intézmény ellen indulnak, ugyanis az alkalmazottak károkozásáért a munkáltató tartozik felelősséggel. Amíg tehát egy büntetőügyben az orvost magát vonják felelősségre, a polgári jogi eljárásban - akár ugyanabban az ügyben - a károsultak kártérítési igényeit elsősorban az orvost alkalmazó kórház tartozik megfizetni.

A kártérítés szempontjából lényegtelen, hogy az ellátó személyzet mely tagjai hibáztak, hiszen egy intézmény vagy jogi személy áll a személyzet mögött, aki felelősséggel tartozik a közreműködők munkájáért.

A betegek szempontjából talán az a legfontosabb különbség a két eljárás között, hogy amíg a büntetőügyekben született ítéleteket nyomon lehet követni, az orvosi műhibák miatt indított kártérítési eljárásokra semmilyen statisztikával nem rendelkezünk. Vagyis egy beteg semmilyen információval nem rendelkezhet a kezelőorvosa közreműködése miatt, azonban az intézmény ellen megindult polgári eljárásokról.

Mit tegyünk műhiba esetén?

Alapvetően három irányba indulhatunk: büntetőjogi, hatósági vagy polgári jogi lépéseket tehetünk. A büntetőeljárás rendőrségi nyomozással indul, a hatósági vonalon az ÁNTSZ az illetékes. A polgári jogi eljárás alapvetően a kártérítési igény előterjesztését jelenti. A kártérítési tanácsadó azt javasolja, hogy a polgári jogi eljáráshoz első lépésben mindenképpen kérjük ki egy igazságügyi orvos szakértő véleményét, hiszen laikusként nem tudjuk eldönteni, hogy adott feltételezésünk igazolható-e, az ténylegesen orvosi szabályszegésnek minősül-e. Az orvos szakértő az orvosi dokumentáció alapján dönt arról, hogy lehet-e bizonyítani a műhibát. Ha igazolni tudja a hibát, jogi képviselet megbízása ajánlott az eljárás sikeres lefolytatásához.

- Sok esetben az ügyfelek nem is a kártérítési összegekért, hanem azzal a céllal keresnek fel, hogy a kórház ismerje el a felelősségét az adott ügy kapcsán.

A kártérítési összegek szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy a károsultak életminősége mennyire változik - avat be dr. Kolnhofer Tamás a részletekbe. Valamennyi egészségügyi intézmény rendelkezik kötelező biztosítással az orvosi műhibákra, amely általában maximum 5 millió forintig fizet. Természetesen egy súlyosabb esetet ilyen alacsony összegben lezárni nem lehetséges, azonban a felelősségbiztosítás nagyban megkönnyíti az egyszerűbb ügyek peren kívüli gyors lezárását.

Információközlés

Minden ügy teljesen különböző, így nem lehet sablonra állítani az eseteket. Azonban van egy dolog, amivel mindenki találkozik, aki orvosi ellátásban részesül, ez pedig az orvosi tájékoztatás. Erre jogszabály kötelezi az orvost, hogy valamennyi lényeges szövődményről írásbeli és szóbeli tájékoztatást is adjon.

A kártérítési esetek jelentős hányadában sajnos a bekövetkezett szövődményekkel szembesülünk, melyekre a beteg figyelmét előzetesen felhívták - vagy fel kellett volna hívniuk a figyelmét. Ez utóbbi természetesen hibának minősül. A megfelelő orvosi tájékoztatást követően, amely kiterjedt a kérdéses szövődményre is, utólag nem lehet eljárást indítani, ugyanis a beteg ennek tudatában vállalta a beavatkozást. Az intézmények védekezése ennek megfelelően legtöbbször arra irányul, hogy a beteg tisztában volt a beavatkozás következményeivel, az aláírásával is igazolta azt.

Nagyon sok kellemetlenségtől, kérdéstől és felszínességtől szabadulhatnánk meg, ha mernénk kérdezni. A kártérítési szakértő szerint az esetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a páciens a tájékoztató dokumentum végigolvasása után rákérdezne a számára homályos részekre, és igenis, ha kell, akkor kérdésekkel bombázná a doktort, akár írásban is, a tájékoztató lapon. Ez esetben ugyanis az orvos feladata az, hogy személyre szólóan, laikus nyelven tájékoztasson.

Konklúzió

A szakértő szerint minden esetben és minden körülmények között a legfontosabb az adott beavatkozást megelőző részletes tájékoztatás, informális párbeszéd a beteg és az orvos között, melyet dokumentálnak is. A műhibákat sok esetben ezzel az egyszerű szemponttal mi magunk is meg tudnánk előzni.

• orvos
• belföld
• egészségügy
• Terasz