Mennyi 65 év feletti jut ma 100 gyerekre Magyarországon és a világon?

Míg a fejlődő országok számára az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, az alapvető egészségügyi ellátások biztosításának hiánya jelent problémát, addig a világ fejlettebb országainak az elöregedő népességgel, az aktív munkaképes korú lakosság arányának csökkenésével kell szembenéznie.

Hazánk az utóbbi kategóriába tartozik. Interaktív térképen mutatjuk, hogy áll ma Magyarország az öregedési index tekintetében.

Öregedési index

Az öregedési index egy a népesség idősödésére használt mérőszám, mely egyben előrevetíti a jövőbeni tendenciákat is. Az öregedési index megmutatja, hány 65 évesnél idősebb ember jut száz gyermekkorúra (14 évnél fiatalabbra) egy adott országon belül. Míg Magyarországon a 18-19. század fordulóján ez a szám nem érte el a húszat sem, a ’80-as évekre már átlépte a hatvanat. Hazánk demográfiai történelmében először 2005-ben haladta meg az időskorúak száma a gyermekkorúakét, 2011-ben 116, 2020-ban pedig már 139 65 év feletti ember jutott száz gyermekre.

A KSH honlapján található egy interaktív térkép - 6. ábra -, melyen jól látható, hogy ezzel a számmal világszinten a középmezőnyben vagyunk, ám a prognózisok szerint 2050-re már több mint kétszáz 65 év feletti jut száz gyermekkorúra. Nálunk gyorsabb ütemben öregszik Németország, Görögország, Spanyolország és Portugália. A 2020-as adatok szerint Európában jelenleg Olaszországban legmagasabb az öregedési index: 179 időskorú jut száz gyermekre. Világszerte pedig Japán viszi a prímet: a szigetországban napjainkban 228 65 év feletti jut száz 14 év alattira.

Itt élnek legtovább az emberek

A worldometer jelenleg elérhető (2021) statisztikai adatai szerint a világon a születéskor várható átlagos élettartam mindkét nemre nézve jelenleg 73,2 év, ezt az élbolyba tartozó területek értelemszerűen jelentősen felülmúlják.

Képek: Getty Images Hungary

• öregedés
• népesség
• statisztika
• ksh statisztika
• magyarország
• Terasz