Kiderült, mennyire gyakori a koronavírus elleni oltás egyik legfélelmetesebb mellékhatása

Nagyon kevesen kapnak szívizomgyulladást az oltástól.

Oltás és szívizomgyulladás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A The New England Journal of Medicine című egészségügyi szaklapban publikált nagyszabású izraeli kutatási jelentés szerint elenyészően csekély a szívizomgyulladás kockázata a koronavírus elleni oltás mellékhatásaként - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A Beilinson kórház és a Klalit egészségbiztosító kutatóintézetének közös tanulmánya szerint 2,5 millió, a Pfizer/BioNTech vakcina első és második adagjával beoltott izraeli közül mindössze 54-nél jelent meg ez a mellékhatás, amelynek lefolyása az esetek túlnyomó többségében enyhe volt, és nem zavarta a szív működését. A szakemberek összegyűjtötték és tanulmányozták minden egyes beteg kórképét, laboratóriumi eredményeit, röntgen- és CT-képeit, valamint kezelésüket a betegség kezdetétől egészen a kórház elhagyását követő mintegy 12. hétig.

Egy másik kutatás a szívizomgyulladással kórházba kerültek adatainak elemzéséből azt mutatta ki, hogy az oltottaknak némileg több esélyük volt megkapni ezt a betegséget, mint az oltatlanoknak, és körükben is elsősorban a fiatal férfiaknak, és az oltás második dózisa után. Ezt a felmérést a Hadassza kórház és Saron Elroj Prájsz, az egészségügyi minisztérium közegészségügyi igazgatója végezte.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon ismertetett másik új tanulmány szerint az oltottak vérében kimutatható antitestek száma egyértelműen és jelentősen lecsökkent 6 hónappal a második oltás után, vagyis védettségi szintjük megcsappant. Ez a tanulmány az izraeli Síba kórház ötezer fős személyzetének adatait értékelte, akiket az első két dózis beadása utáni fél évben megfigyelés alatt tartottak, és többször is vért vettek tőlük.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A kutatók jelentős csökkenésről számoltak be az első három hónapban, majd mérsékeltebb fogyatkozást mértek a következő három hónapban. A nők általában jobb kezdeti ellenanyagszintet mutattak a férfiaknál, és így némileg védettebbek voltak a hathónapos időszak végén. A tanulmány megállapította, hogy fél év után a fiatal, egészséges nők 2,5 százalékos eséllyel vesztették el képességüket a kórokozó semlegesítésére, de a 65 év feletti nőknél már 6 százalékra nőtt ez a szám. A fiatal férfiak 4 százaléka, illetve 65 év felettiek 15 százaléka vesztette el ellenállóképességét a koronavírussal szemben.

Ugyanakkor az immunhiányos emberek esélyei sokkal rosszabbak voltak: a 65 évnél idősebb nőknél 30 százalék, férfiaknál pedig 50 százalék vált védtelenné a fertőzéssel szemben, és ez az arány 45 év alatt nőknél is 18, férfiaknál pedig 24 százalék volt. Furcsa módon a kutatás azt is megállapította, hogy a túlsúlyos emberek antitestszintje hat hónap után magasabb maradt másoknál - noha ők általában hajlamosabbak a súlyos megbetegedésre.

Fotók: Getty Images

5 kifejezés a Covid-19 kapcsán, amit sokan nem ismernek

A koronavírus-pandémia egy éve alatt számos idegen vagy új kifejezés bekerült a hírekbe és a közbeszédbe. Kinél jelentkezik a Covid-lábujj, és mi az a citokinvihar?

Kinél jelentkezik a Covid-lábujj, és mi az a citokinvihar? 5 kifejezés a Covid-19 kapcsán, amit sokan nem ismernek

A koronavírus-pandémia egy éve alatt számos idegen vagy új kifejezés bekerült a hírekbe és a közbeszédbe.

Elolvasom
Ezt is szeretjük