Már megint egy meggondolatlan lépés – Eltörölnék a kötelező nyelvvizsgát

A Felsőoktatási Kerekasztal szerint a felsőoktatásban végzők egy jelentős hányada nem kapja meg a diplomáját azért, mert késlekedik a nyelvvizsga megszerzésével, ami a diploma kiállításának feltétele - írja a ténytar.blog.hu.

Emiatt úgy gondolják, hogy különösen jó ötlet lenne, ha az olyan szakoknál, ahol úgymond nem létfontosságú a nyelvvizsga, eltörölnék ezt a feltételt.

Új stratégia kellene a nyelvoktatáshoz

A probléma ennél sokkal összetettebb, és korábbra nyúlik vissza. Az idegennyelv-tudás területén ma Magyarország a legrosszabb helyen áll egész Európát tekintve.

Így ahelyett, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal azon gondolkodna, hogy vajon milyen nyelvi képzési stratégiával lehetne életet lehelni a magyar nyelvoktatásba, és akár megszerettetné a nyelvtanulást a diákokkal, a lehető legegyszerűbb utat kínálja. Olyan stratégiára lenne szükség, ami a közoktatástól feljebb is tudná orvosolni a problémát, egészen a felsőoktatásig. Ehhez képest nemrég született meg a kezdeményezés, miszerint lenne egy, az alapfoknál is alacsonyabb nyelvvizsgára lehetőség.

A Felsőoktatási Kerekasztal javaslata alapján tehát nem kellene minden szak elvégzéséhez nyelvvizsgát szerezni. Emiatt az új stratégia felülvizsgálná a diplomaszerzés nyelvvizsga letételéhez kötött követelményeit képzési szintenként és területenként. Konkrét adatok szerint a Kaposvári Egyetemen a hallgatók 50%-a, a Nyíregyházi Főiskolán pedig 45% nem kapott még diplomát.

Ha a fenti szabályozást bevezetnék, az meglehetősen ellentmondásos lenne ahhoz képest, hogy 2016-tól kötelezővé akarták tenni a felsőoktatási felvételihez a középfokú nyelvvizsgát.

Siralmas a magyarok nyelvtudása

Az Európai Bizottság felmérése alapján Magyarország nyelvismeret terén a leggyengébb helyen áll az Európai Unión belül. A megkérdezettek 65%-a ugyanis egyetlen idegen nyelvet sem beszél.

Nyelvtudás szempontjából a 15-39 éves korosztály áll a legjobban, azon belül is az angolt beszélik a legtöbben. A legrosszabb helyeken Magyarország után nyelvtudás szempontjából Olaszország, Portugália és Nagy-Britannia áll. A legmagasabb nyelvismerettel pedig Luxemburg rendelkezik Európában, ahol a megkérdezettek 98%-a vallotta, hogy legalább egy idegen nyelven beszél.

- Úgy gondolom, hogy ez nagyon is egy valós probléma - mondja el Molnár Vivien, angoltanár. - Nyelviskolában tanuló nyelvtanárként azt tudom mondani, hogy akiket én oktatok, önszántukból jönnek el a tanfolyamra. Ugyanakkor van tapasztalatom a középiskolai tanulmányaikat végző gyerekekkel kapcsolatban is, akik éppen a nyelvvizsga megszerzése miatt jönnek el hozzám. A tudásuk legtöbb esetben igen felszínes és hiányos.

Nem megfelelő stratégia szerint folyik a nyelvoktatás. Sokkal színesebben kellene elkezdeni már gyerekkorban, sokkal játékosabban. Úgy, hogy az szerethető legyen, és ne olyan, mint egy matekpélda. Úgy értem, hogy nem bemagoltatni kell a szavakat a gyerekekkel, hanem más módszerrel megközelíteni a szótanulást, kapcsolni valamihez. Például egy rajzfilmhez, dalszöveghez vagy egy mesekönyvhöz. Az egész egy játék, ezt kell megérteni.

• külföld
• nyelvtanulás
• belföld
• nyelv
• felsőoktatás
• közoktatás
• Terasz